Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
11°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
11°C

Objektív számok igazolják a veszprémi modellt

2026. január 22. 9:17
Objektív statisztikák és a sajátos veszprémi életérzés találkozott szerda este az Mathias Corvinus Collegium veszprémi képzési központjában, ahol feketén-fehéren kiderült, hogy nem lokálpatrióta túlzás a térség kiemelkedő teljesítményéről beszélni. Ovádi Péter országgyűlési képviselő és Sebestyén Géza gazdaságpolitikai szakember beszélgetéséből kirajzolódott, hogyan lett Veszprém vármegye az elmúlt évtizedben az egy főre eső GDP-növekedés országos bajnoka, miért elégedettek a cégek a helyi munkaerővel, és hogyan cáfolják a száraz tények a pesszimista hangokat.

Valódi lokálpatrióta hangulat uralkodott szerda este a Mathias Corvinus Collegium veszprémi képzési központjában, ahol ezúttal nem országos vagy geopolitikai kérdések, hanem kifejezetten Veszprém és a vármegye helyzete került terítékre. A teltházas eseményen Ovádi Péter országgyűlési képviselő és Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője beszélgetett arról, mitől működik másként, és mint kiderült, eredményesebben ez a térség, mint az ország számos más pontja. A beszélgetés dinamikája egy érdekes kettősségre épült. Míg a gazdasági szakember száraz, ám annál beszédesebb statisztikai adatokkal, grafikonokkal és trendekkel érkezett, addig a térség országgyűlési képviselője a számok mögött rejlő emberi tényezőket, a helyi mentalitást és a személyes tapasztalatokat helyezte fókuszba.

A beszélgetés alaphangját Sebestyén Géza egy kifejezetten erős, sokak számára talán meglepő adattal adta meg: ha a 2013 és 2024 közötti időszakot vizsgáljuk, Veszprém vármegye az egy főre eső GDP növekedés tekintetében az egész országban a legjobb eredményt érte el.

Ovádi Péter erre reagálva kiemelte, a siker kulcsa a helyi vállalkozásokban és az itt élő emberek gondolkodásmódjában keresendő. A képviselő szerint létezik egy sajátos "veszprémi gondolkodás", amely nem éri be a kicsivel. A helyiek nemcsak résztvevői akarnak lenni a versenynek, hanem elsők akarnak lenni benne. Ez a fajta ambíció, párosulva a "veszpréminek lenni minőséget jelent" életérzéssel – amit korábban Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazott a városban járva –, hajtóerőként szolgál a gazdaság számára is.

A munkaerőpiaci helyzet elemzésekor a két előadó véleménye ismét találkozott, csak más perspektívából. Sebestyén Géza a munkanélküliségi rátákra hivatkozva elmondta, hogy Veszprémben az álláskeresők száma minimális szintre csökkent, a pályakezdők körében pedig gyakorlatilag alig mérhető a munkanélküliség. Ovádi Péter ezt a vállalkozói szféra visszajelzéseivel támasztotta alá, a cégek elégedettek, mert minőségi, képzett munkaerőt találnak helyben. A politikus emlékeztetett a 2010 előtti időszakra, amikor az országos munkanélküliség még 10 százalék körül mozgott, és az akkori vezetés ezt az uniós átlagra hivatkozva elfogadhatónak tartotta. Ezzel szemben a mostani kormányzati és helyi törekvések a munkaalapú társadalom megteremtését célozták meg, ami Veszprémben látványosan sikeresnek bizonyult. A bérek tekintetében is jelentős az előrelépés, a vármegyében négy év alatt 63 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér, ami Sebestyén szerint objektív cáfolata annak a borúlátó közhangulatnak, ami a magyar lelket néha jellemzi.

A beszélgetés során felmerült a közvagyon és az életminőség kérdése is. Ovádi Péter határozottan visszautasította az ellenzéki oldalról gyakran érkező vádakat a közvagyon elvesztésével kapcsolatban. Rámutatott, hogy a Fidesz kormányzása alatt az állami vagyon nemhogy csökkent volna, hanem majdnem megháromszorozódott, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor az állami vagyonelemeket eladták, az országot pedig eladósították. A gazdagodás azonban nemcsak pénzben, hanem a környezet minőségében is mérhető. Ahogy a képviselő fogalmazott, régen külföldön járva azt a várost tartottuk gazdagnak, ahol rend és tisztaság volt, mostanra pedig itthon is ugyanezt érezhetjük. Ezt a szubjektív benyomást Sebestyén Géza azonnal egy újabb beszédes adattal támasztotta alá, ezalapján 2020 és 2024 között Veszprém volt a harmadik olyan város az országban, ahol a legnagyobb mértékben, összesen 23 százalékkal nőtt a zöldterületek aránya.

Az est végéhez közeledve a fejlesztéspolitika módszertana is szóba került. A Modern Városok Program kapcsán Ovádi Péter a szemléletváltást méltatta, amikor az állam nem központilag diktált, hanem a polgármesterekre bízta a döntést, hogy helyben mire van szükség, és ehhez biztosította a forrást. Ez a bizalom és partnerség tette lehetővé az Európa Kulturális Fővárosa program sikerét is, vagy a várnegyed felújítását.

A beszélgetés konklúziója, hogy a száraz gazdasági adatok és a helyiek szubjektív jó érzése Veszprémben fedi egymást. A város és a térség nem csupán követi az országos trendeket, hanem sok tekintetben diktálja is azokat, bizonyítva, hogy a kormányzati támogatás és a helyi, minőségre törekvő ambíció találkozása valódi sikertörténetet eredményez.

Hajas Bálint
Pesthy Márton
további cikkek
Palkovics és Gelencsér: a mesterséges intelligencia felemelkedése és a nyersanyagok kimerülése mesterséges intelligencia Palkovics és Gelencsér: a mesterséges intelligencia felemelkedése és a nyersanyagok kimerülése Miközben a mesterséges intelligencia forradalmasítja az egészségügyet és az oktatást, a fizika és a kémia törvényei könyörtelenül gátat szabhatnak a korlátlan technológiai fejlődésnek. Az MCC veszprémi képzési központjának legutóbbi előadásaiban Dr. Palkovics László és Dr. Gelencsér András mutatta meg az érem két, meglehetősen eltérő oldalát. 2026. március 28. 7:42 A magyarok maradtak az utolsó poroszok közélet A magyarok maradtak az utolsó poroszok Vajon tényleg a magyarok lennének az utolsó poroszok, akik még hisznek egy olyan dolgos és precíz Németországban, amely talán már a németek számára is csupán a múlt emléke? A Mathias Corvinus Collegium veszprémi képzési központjának legutóbbi előadásán Bauer Bence, a Magyar Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója rántotta le a leplet a Németországot feszítő mély társadalmi, politikai és gazdasági ellentmondásokról, megvilágítva azt a folyamatot is, amelynek során hazánk egyfajta nyugodt menedékké vált a hagyományos értékeket kereső nyugati állampolgárok számára. 2026. március 18. 13:46 Forradalom a Pilvaxon túl történelem Forradalom a Pilvaxon túl Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy 1848. március 15-e történetét tökéletesen ismerjük. Landerer nyomdája, a Nemzeti dal, a zuhogó eső, a lelkes egyetemisták és a Tizenkét pont. Dr. Nánay Mihály, a Közszolgálati Egyetem docense, a Rubicon történész-főmunkatársa az MCC veszprémi képzési központjában tartott előadásán egészen más vizekre evezett. A megszokott pesti helyszínek mellőzésével a nagypolitika igazi színtereire, Pozsonyba és Bécsbe kalauzolta a hallgatóságot, bemutatva azokat a személyeket, akik a háttérben mozgatták a történelem szálait. 2026. március 15. 7:20

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.