Sulyok Tamás úgy fogalmazott: "felesküdtem az alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka. Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak".
Az államfő hozzátette: az eskü az egész politikai nemzethez köti, nem csupán a többséghez vagy a kisebbséghez. Ez következik a magyar köztársasági elnök alkotmányos státuszából.
Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter alkalmatlannak, illetve méltatlannak nevezte, hogy Magyarországon a törvényesség őre legyen, úgy reagált: "az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Ezek politikai értékítéletek, és mint ilyenekhez, nem szeretnék hozzászólni, mert politikai véleményekkel nem dolgom foglalkozni. Az alkotmány nem ismer ilyen kategóriákat".
Fotó: Sulyok Tamás Facebook-oldala, archív
Sulyok Tamás elmondta, Magyar Péter székfoglaló miniszterelnöki beszédéből számára az derült ki, hogy megindult a köztársasági elnök alkotmányos státuszának és hatásköreinek politikai újraértelmezése. Adott esetben legitim politikai igény és törekvés lehet egy olyan alkotmányos intézmény újragondolása, amely lényegében harminchat éve változatlan formában működik – jegyezte meg.
Rámutatott: a köztársasági elnök alkotmányos státusza a rendszerváltás óta csak kisebb módosításokon ment keresztül, és még a 2011-ben elfogadott alaptörvény sem változtatott ezen érdemben. "Én most ennek az átértelmezési szándéknak a célkeresztjébe kerültem: az én személyemen keresztül maga a köztársasági elnöki intézmény is" - fogalmazott Sulyok Tamás.
Azt mondta, érti, hogy új politikai elvárások jelentek meg, de ezek a jogi státuszát nem változtatják meg, a feladatait a hatályos alkotmányos keretek között gyakorolja.
"Ettől még igaz, hogy ha valóban erős politikai igény mutatkozik a köztársasági elnöki funkció újradefiniálására, akkor annak előbb-utóbb a jog szintjén is meg kell jelennie" – tette hozzá az államfő.
