Kóródy László háromszor járt, s így összesen nyolcvan napot töltött Szingapúrban, amely szerinte nem csupán földrajzi szempontból különleges: a sziget Budapestnél valamivel nagyobb területű, az Egyenlítőtől mindössze három fokra helyezkedik el, és stratégiai jelentősége évszázadok óta kiemelkedő. A városállam története a kínai, maláj, indiai, portugál, holland és angol gyarmati jelenlét szoros szövetében alakult, és az etnikai sokszínűség a mai napig meghatározza a helyi közösségeket. A lakosság körülbelül hetven százaléka kínai származású, a fennmaradó részt malájok, indiaiak és egyéb kisebbségek alkotják. A több évszázados gyarmati múlt és a függetlenség megszerzése 1965-ben alapvetően formálta a városállam politikai és társadalmi rendjét, amelynek egyik sarokköve a rend és a közbiztonság szigorú betartatása.
A rendezvényre igen nagy volt az érdeklődés
A szingapúri életmódot alapvetően a rend és a tisztaság határozza meg. Szingapúrba nem lehet bevinni dohányterméket, csak egy dobozzal és ha fel van bontva. Ha nincs felbontva, be kell jelenteni és vámadót kell fizetni érte.
Közterületen csak kijelölt helyen lehet dohányozni, rágógumizni pedig sehol nem lehet közterületen. Ezek szabálysértések, amik pénzbüntetést vonnak maga után.
Ezek a szabályok nem csupán formális előírások, hanem a közösségi élet alapját képezik: a tömegközlekedésben senki sem foglal el helyet illetéktelenül, a buszok és metrók pontosan működnek, és a jegyrendszer elektronikus kártyákkal, érintéssel biztosítja a korrekt utazást. Mindez a több mint hatmilliós város működését garantálja, miközben a különböző vallások és kultúrák békés együttélését is elősegíti, így munkaszüneti napnak számítanak a különféle vallások ünnepnapjai.
Az előadó külön hangsúlyozta Szingapúr hipermodern karakterét, amelyben a múlt és a jelen szorosan összekapcsolódik, együtt él. A belváros felhőkarcolói között találhatók a gyarmati múlt emlékei, a XIX. században épült házak, amelyek alsó szintjén üzletek működtek, felső szintjén pedig a lakóhelyek voltak. Ezen épületek praktikus kialakítása a trópusi éghajlatot szolgálta: a fedett járdák védelmet nyújtanak a tűző nap és a heves esőzések ellen, miközben közösségi tereket is biztosítanak. Az utcai élet és a vallási szokások harmonikus együttélése mutatja, hogy a szingapúriak képesek egy élő, toleráns társadalmat fenntartani, ahol mindenki szabadon gyakorolhatja hitét.
Ahogy Kóródi fogalmazott, a szabadtéri mozgás nem látványpékség Szingapúrban, korosztálytól függetlenül mindenkinek fontos a testmozgás.
A gasztronómiai élmények bemutatása során Kóródy László részletesen beszélt a helyi ízekről és étkezési szokásokról. A szingapúri konyha rendkívül sokszínű: a kínai, maláj, indiai és más ázsiai hagyományok olvadnak össze az utcai kifőzdékben. Ezek a helyek olcsón, gyorsan és higiénikusan kínálnak minőségi ételeket, miközben a társadalom minden rétegének elérhetők. A durián nevű gyümölcs például igazi helyi különlegesség, amelynek illata és íze megosztja a turistákat, de a helyiek számára rendkívül fontos kulturális és gasztronómiai szerepet tölt be.
Az előadás egyik legérdekesebb része a szingapúri közösségi terek és életmód bemutatása volt. A város parkjai, a mesterséges tengerparti strandok, a szobrok és szentélyek mind a lakosság közös történelmi és vallási örökségét tükrözik. A közösségi terek nem csupán látványosságok, hanem valódi életközpontok: itt a fiatalok, az idősek és a különböző etnikumok képviselői egyaránt találkoznak, mozognak, sportolnak. A vallási rituálék egymás mellett zajlanak.
A Szingapúrról szóló beszámoló végül a helyi étkezési kultúra részletezésével zárult. A Hawker Centerek, a fedett kifőzdék, demokratikusnak mondható terekként is funkcionálnak: az ott főzött ételek minden társadalmi csoport számára megfizethetőek, az ételek minősége pedig az állam szakhatóságai által garantált. A szigetország lakói ezért gyakran itt vásárolják meg a reggelit, az ebédet és a vacsorát maguknak és a családjuknak, ezzel is könnyítve a háztartási munkák terhein. A gyakorlat tükrözi a szingapúriak életfelfogását: a hatékony, tiszta, gazdag ízvilágú étkezés mindennapos élmény, amely összeköti a közösséget, és hozzájárul a társadalmi rend fenntartásához.
Az előadás után az ételkóstoló következett. A közönség a gyakorlatban is megismerkedhetett az ízekkel: az est során bemutatott ételek között szerepelt egy kókusztejben főtt zöldségragu, valamint egy zöldséges-garnélás pirított rizs, amelyek elkészítéséhez citromfüvet, gyömbért, kurkumát, curry-levelet és kaffir lime-ot is használtak.
A Művészetek Háza következő rendezvényéről itt olvashat.
