Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. május 18. Erik
Veszprém
17°C
2026. május 18. Erik
Veszprém
17°C

Tornádók a magyar tengeren: a Balaton víztölcsérei

2025. július 11. 20:04
Mindenki találkozott már, hacsak a képernyőn keresztül is olyan időjárási jelenségekkel, amik hatalmas erőkkel tombolnak és átformálják a környezetet. A tengeri vidékeken gyakran találkozhatunk az esőfelhőkből hosszan, egészen a víz felszínéig lenyúló tornádószerű víztölcsérnek nevezett képződményekkel. Sokan nem is gondolják, hogy ez a jelenség térségünkben is, bár ritkán, de kialakulhat. A történelem során többször volt erre példa hazánk legnagyobb tavánál, a Balatonnál is.

A víztölcsér egy víz feletti tornádó, amit trombának is szokás nevezni. Két fő típusra lehet osztani őket, amiből az erősebb egy úgynevezett „szupercellából” jön létre, kevésbé heves társa pedig akkor, amikor egy esőfelhő tartós felszíni összeáramlási zóna fölött helyezkedik el, ebbe tartoznak általában ezek a víztölcsérek. Jellegzetes tulajdonsága, hogy a vizet szökőkútszerűen szórja ki magából. A tengerészek azt is megfigyelték, hogy a tengeren sós víz helyett édesvíz hullik vissza, amivel kapcsolatban sok hiedelem is született, mint például, hogy a víz a jelenség közben „desztillálódik”.

Mindenképpen érdemes tudni azt is, hogy akkor vagyunk közvetlen veszélyben, ha a víztölcsérek megjelenésekor a vízen tartózkodunk, ilyenkor, de még jobb lenne már vihar közeledtével a leghamarabb szárazföld felé venni az irányt, mivel ott már nem jellemző, hogy nagy pusztítást végezne. Egy ilyen tölcsér élettartama egyébként is maximum negyed óra.

Ahogy a bevezetésben is kiderült, a Balatonon is számos alkalommal volt már megfigyelhető ez a jelenség az évszázadok alatt. Az első ilyen feljegyzés 1830-ból származik, amiről a Magyar Hírmondó úgy számolt be, hogy egy hatalmas tölcsér jár a Balaton felett, amelynek a feje a felhőket nyaldosta.

1909. augusztus 29-ig kell visszamenni addig, hogy megpillantsuk az első lencse végre kapott tornádót, ez Balatonkenesénél alakult ki.

A leghevesebb időszak a víztölcsérek szempontjából 1895-től 1896-ig tartott, amikor mindkét évben több esetet is feljegyeztek. Számos helyen felbukkant a különös képződmény, mint például Balatonalmádiban, Fonyódon, Tihanyban Szigligeten, vagy éppen Balatonfüreden. A balatonalmádi víztölcsér ráadásul egészen Tihanyig haladt, ahol elvékonyodott és eltűnt.

1972-ben pedig Balatonfüreden jegyeztek fel pusztító tornádót. Ez a tombolás Tagore sétányon is hatalmas pusztítást végzett: fákat csavart ki tövestől, vagy kettétört, szinte alig maradt épen egyetlen platán. A sétányon nemcsak közlekedni, de még átlátni sem lehetett. A város sötétségbe borult éjszaka, és mintegy 150 ház szenvedett jelentős károkat. A tornádó pusztítását tovább súlyosbította a dió nagyságú jégeső és az intenzív esőzés. A károk alapján a forgószél legerősebb széllökései elérhették a 140 km/h-s sebességet. Ezzel szemben a Tagore sétánytól mindössze 150 méterre működő automata szélmérő műszer csupán 40 km/h-s széllökést észlelt, amit a rendszer a siófoki viharjelző toronynak továbbított. Ez is jól mutatja, mennyire szűk sávban pusztított a tornádó, és milyen lokális jellegű volt a vihar intenzitása.

A XX. század évtizedeiben rendszeresek voltak ezek a jelenségek, de napjainkban szinte már teljesen eltűntek a víztölcsérek a Balaton környékéről. Legutóbb 2023-ban jegyeztek fel ilyet, előtte 2007-ben a met.hu statisztikái szerint. A víztölcsérek eltűnését a meteorológusok az éghajlatváltozásnak tulajdonítják elsősorban.

Képek forrása: met.hu

Gombos Ákos

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.