Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
11°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
11°C

Hideg borok és pezsgők, naplemente a Viadukt felett, estébe nyúló beszélgetések – ilyen volt az első Veszprémi Borszalon

2024. május 25. 21:24
Pénteken lezajlott az első Veszprémi Borszalon, ami minden részletében igazolta az előzetes várakozásokat.

Zsandár Tamás, a Wine&Vinyl bakelit- és borbár tulajdonosa a régóta nagy népszerűségnek örvendő borklubjait szerette volna új köntösben, ezúttal klubhangulat helyett a szalonokra jellemző eleganciába átültetni. Ötletével a veszprémi tudományos élet egyik legelismertebb személyében talált partnerre, dr. Gelencsér András a Pannon Egyetem rektora és a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnöke személyében, aki a helyszínt biztosította a pénteki eseményhez.

A Várban található VEAB-székház alatt ugyanis egy nagyobb pincerendszer húzódik, ahonnan közvetlen kijárat van a kerthez és a várfalhoz is.

A Veszprémi Borszalon koncepciója ez sétáló borkóstoló volt. Ez lényegében annyit jelentett, hogy a vendégek megérkezéskor egy üres poharat kaptak csak és a saját ritmusukban, a saját ízlésük szerint látogathatták körbe azt a tizenegy borászt és borkereskedőt, akik a borszalon kiállítói voltak. Az eredeti terv szerint körülbelül ötven különböző tétellel kalkulált a szervező Zsandár Tamás, végül közel nyolcvan bor és pezsgő vonult fel, javarészt Magyarországról, de francia és olasz tételek is voltak.

Az eligazodásukban pedig azok a neves borászok és borkereskedők segítettek, akik személyesen álltak az asztalok között, hogy válaszoljanak a kérdésekre, tanácsokat adjanak, hogy milyen sorrendben érdemes kortyonként végigmenni egy-egy tételsoron.

Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, a bor és a helyszín hangulata elindította a baráti beszélgetéseket is, amik napnyugta utánig tartottak, ugyanis a borszalon koncepciójának a része volt, hogy nem tart késő éjszakáig az esemény, hanem polgári szellemben, inkább az itt szerzett izgalmas gasztronómiai élményekre és beszélgetésekre alapozott.

Zsandár Tamástól megtudtuk, hogy már a következő két borszalon időpontja is megvan, negyedév múlva, szeptember 27-én, valamint december 13-án érkeznek ugyanitt, hasonló koncepcióban találkozhatnak a borkedvelők, vagy az ezzel a kultúrával ismerkedők.

Galéria
Ilyen volt az első Veszprémi Borszalon
vehir.hu
Vámosi Patrik
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 „Olyan vendéglátóhelyet szerettem volna, mintha egyenesen a nappalimba hívnám meg az embereket” Life&Style „Olyan vendéglátóhelyet szerettem volna, mintha egyenesen a nappalimba hívnám meg az embereket” Zsandár Tamás, Veszprém borkulturális életének mozgatórugója, a Wine&Vinyl bakelit- és borbár tulajdonosa, a Veszprémi Borszalon megálmodója. tegnap 14:29 Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Life&Style Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Amikor a poharunkba töltünk egy szépen csillogó bort, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy valójában folyékony történelmet tartunk a kezünkben. A Kárpát-medence lankáin egykoron olyan elképesztő gazdagságú szőlőkultúra virágzott, amelynek csodájára járt a világ, ám a történelem viharai, a filoxéravész és a modern kor iparosodott tömegtermelése szinte nyomtalanul elsöpörte ezt az örökséget. Pedig képzeljük el, milyen felemelő érzés lenne megízlelni ugyanazt a bort, amellyel egykor IV. Béla királyunk koccintott, vagy belekortyolni abba, amelyből Mária Teréziának is töltöttek az udvari ünnepségeken! Ezek a letűnt korokat idéző, levéltári iratokban és régi dűlők szélén megbúvó régi magyar fajták – a sárfehér, a góhér, a piros bakator vagy éppen az eredeti, ősi kadarka – mind egy-egy palackba zárt időgépet jelentenek. És bár elvétve, de még a mai napig fellelhetőek néhány hűvös pincében. Pont, mint a somlói borász, Andrási László  pincéjében is, akinek kezdeti kedvtelése, amivel az ősi magyar fajták felé fordult mára a szenvedélyévé vált, és nem fél a tettek mezejére sem lépni, ha a megmentésükről van szó. tegnap 14:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.