Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C

A bor és a gasztronómia hívó szó

2023. május 9. 14:16
Jubileumát ünnepli a Balatoni Borok Versenye, huszadik alkalommal rendezik meg idén a térség borainak népszerűsítésére az eseményt. A versenyt május 24-én tartják Balatonfüreden, ahol kiválasztják a Balaton legjobb vörös, fehér, rozé, desszertborát és pezsgőjét is.

Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke a hétfő délelőtti sajtóeseményen a program hagyományteremtő erejéről, és a Balaton illetve a borok iránt érzett szerelemről és elköteleződésről osztotta meg gondolatait. Húsz éve dr. Lázár János kezdeményezésére született meg a program, melyen valódi szakértelemmel rendelkező bírák rangsorolják a térség borait, kizárólag azok értékei mentén.

Porga Gyula veszprémi polgármester beszédében kiemelte az esemény fontosságát, mely az Európa Kulturális Fővárosa évében még nagyobb jelentőséget kapott. A programösszeállítás során a szervezők már az elejétől nemcsak veszprémi, hanem régiós szinten gondolkodtak, és a legelső szövetség, melyet megkerestek az együttműködés kapcsán, az a Balatoni Szövetség volt. A polgármester úgy fogalmazott: a verseny régi, kipróbált barát, egy valóban nagy hagyományú, nívós szövetség programja. A gasztronómia és a borkultúra elvitathatatlan szerepet játszik a turizmusban, így ezek fényét tovább emelni kötelesség mindenki számára.

Mészáros Zoltán, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. főtanácsadója a régiós szemléletről és a célkitűzésekről beszélt. Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat egyik alappillére, hogy a város és a térség megmutathassa a világnak saját kultúráját és hagyományait. Úgy fogalmazott, a balatoni borkultúra, a balatoni bor a legeklatánsabb és legreprezentatívabb példája a mi kulturális örökségünknek. A huszonhat történelmi borvidékből, hat található a balatoni térségben, és ezek láthatóságának növelésére próbálnak minél több tevékenységet összpontosítani. Többek között a Wine & Gourmet - amely a legnagyobb költségvetésű, EKF által finanszírozott rendezvény - is ezt a célt szolgálja. Nem csak a külföldiek a cél, a hazai borturizmus, a balatoni bor népszerűsítése miatt és edukációs jellegüknél fogva  – mint például a VinoPelso, Balaton specifikus borismereti képzés -  is fontosak ezek az események.

Dobosi Győző, a Balaton Borrégió tanácsának elnöke a balatoni borok sajátosságát méltatta. A borrégióhoz több, mint nyolcezer hektár szőlő tartozik a hat borvidéken belül, a szőlőfajták és bortípusok szinte minden része megtalálható itt, így a tanács a termelőket képviselve örömmel állt a hiánypótló kezdeményezés mellé.

Tungli Péter, az Európa Kulturális Fővárosa program, borászat és gasztronómiai projektjeinek felelőse a balatoni borok, nemzetközi porondon való elhelyezkedésének ismertetésével zárta a sajtóeseményt. Az EKF új színt visz ebbe a nagy hagyományokkal rendelkező versenybe, mert bár a borászat is évezredes múltra tekinthet vissza, a változásokat mindig érdemes lekövetni. A hagyományokat tiszteletben tartva, a nemzeti trendeket is szükséges integrálni a saját borkészítésünkbe és gasztronómiánkba. Ebbe a gondolatmenetbe illeszkedett be, hogy nemzetközi kitekintéssel rendelkező szakembereket javasoltak a Balatoni Borok Versenyére, akik ezeken a változásokon keresztül látják a borok világát, - mint például dr. Mészáros Gabriella, nemzetközi borakadémikus, a Borkollégium oktatási központ vezetője és vezető előadója – és akik elvállalták a verseny elnökségét idén és az elmúlt években is. Sikerként könyvelhető el a verseny számára az is, hogy a tavalyi meghívott toszkán borászok, akik külső szemlélőként figyelték a magyar borokat, örömmel fedezték fel és ismerték el kéknyelű borainkat.

Ugyan egységes régió, egy turisztikailag fontos desztináció, - ahol a bor és gasztronómia a hívó szó - de mégis változatos borokkal, és borvidékekkel rendelkezik. Bár a világfajták mindenhol nagy népszerűségnek örvendenek, de mégis a lokális, ősi fajták felélesztése az, amely hozzáadja az unikumot a régióhoz.

Balogh Dóra
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Life&Style Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Amikor a poharunkba töltünk egy szépen csillogó bort, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy valójában folyékony történelmet tartunk a kezünkben. A Kárpát-medence lankáin egykoron olyan elképesztő gazdagságú szőlőkultúra virágzott, amelynek csodájára járt a világ, ám a történelem viharai, a filoxéravész és a modern kor iparosodott tömegtermelése szinte nyomtalanul elsöpörte ezt az örökséget. Pedig képzeljük el, milyen felemelő érzés lenne megízlelni ugyanazt a bort, amellyel egykor IV. Béla királyunk koccintott, vagy belekortyolni abba, amelyből Mária Teréziának is töltöttek az udvari ünnepségeken! Ezek a letűnt korokat idéző, levéltári iratokban és régi dűlők szélén megbúvó régi magyar fajták – a sárfehér, a góhér, a piros bakator vagy éppen az eredeti, ősi kadarka – mind egy-egy palackba zárt időgépet jelentenek. És bár elvétve, de még a mai napig fellelhetőek néhány hűvös pincében. Pont, mint a somlói borász, Andrási László  pincéjében is, akinek kezdeti kedvtelése, amivel az ősi magyar fajták felé fordult mára a szenvedélyévé vált, és nem fél a tettek mezejére sem lépni, ha a megmentésükről van szó. tegnap 14:29 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.