Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C

Veszprém egykori tava, amit a városért áldoztak fel

2022. december 29. 11:28
Valójában nem is rendes tó, csak egy kis víztározó volt a Baloch-tó, amit az esővíz táplált a mai Vörösmarty tér helyén álló mélyedésben, de a 19. század végén egy tűzvész miatt eltűnt és ma már csak egykori térképekből és feljegyzésekből tudjuk, hogy valaha létezett. De hogyan győzhetett a tűz a víz ellen? Igazából éppen ellenkezőleg történt.

Az 1800-as évek vége felé Veszprém éppen a polgáriasodás hajnalán volt, a város déli határa, vagyis a még lakott övezet valahol a mai Hotel környékén ért véget. A Cserhát is más képét mutatta, magas társasházak helyett sűrűn beépített családi házas övezet volt. Pontosan a város ezen adottsága, na meg persze a faszerkezetű házak és az uralkodó szélirány is közrejátszott abban, hogy több nagyobb tűzvész is pusztított azokban az évtizedekben. 1887-ben, 1893-ban és 1909-ben is feljegyeztek olyan katasztrófákat, amelyekben több tucat épület semmisült meg Veszprém különböző városrészeiben, többek közt a már említett Cserháton is.

Ezekről a tűzvészekről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Kapcsolódó cikk
A nagy cserháti tűzvész átalakította Veszprém arcát
A régi időkben a tűz volt Veszprém réme: az 1893-as nagy cserháti tűzvész után jelentősen megváltozott a város arca, a katasztrófa következményeit és hatásait máig felfedezhetjük a megyeszékhelyen.

Abban, hogy a kipattanó tüzek ekkora veszélyt jelentettek a Királynék városára közrejátszott még egy előnytelen adottság, miszerint a Séd partját nem számítva a városban csupán elvétve, vagy egyáltalán nem voltak jelentősebb vízlelőhelyek. Kivétel volt ez alól a Baloch-tó, vagy magyarosítva, Balog-tó, a mai Vörösmarty tér területén. Ugyanis a világháborús emlékműnek otthont adó városi terület bő 20 évvel az I. világháború kitörése előtt még egy kicsiny, ám, mint kiderült annál fontosabb vízgyűjtőnek volt a helye.

A 19. századi térképeken jól látszik a tó elhelyezkedése, mellette északi irányban már állt a Rosos-kúria és a Balassa-Cseresnyés-kúria, ma ezekben az épületekben hivatalok működnek, akkoriban az utolsó házak voltak Veszprém déli határán. A Baloch-tó mögött, a mai Bezerédy utcában pedig hatalmas falerakat állt, ez a Zichy-uradalomhoz tartozott.

A Baloch-tónak sokáig tehát nem volt különösebb szerepe a város mindennapjaiban, bár felmerült az 1880-as évek végén, hogy az akkor szerveződő korcsolya egylet használná majd, de ők is inkább a Betekints-völgyben gondolkodtak komolyabban.

1893 azonban mindent megváltoztatott. Április 13-án és 14-én a Cserháton az évtized legnagyobb tűzvésze pusztított, ami a már említett előnytelen városi adottságok miatt gyorsan terjedt dél felé, megcélozva a fatelepet.

A lángok végül elérték ezt a részt is, a tűz oltásában résztvevők pedig elkezdték kimerni a Baloch-tó vízét, hogy azzal csillapítsák a pokoli lángokat. A feljegyzések szerint alig pár óra alatt teljesen kiürült a meder, a tüzet pedig a nagy pusztítása után sikerült megfékezni.

Szinte csodával határos, hogy a két klasszicista stílusú kúria nem vált a lángok martalékává, mindenesetre ezután a tó medre már sosem telt meg vízzel, mint előtte. Ráadásul a két épület mögött a kornak megfelelő díszes kerteket kezdtek építeni, ami érintette a tó egykori medrét is, amit szép lassan elkezdtek feltölteni.

Így az évek alatt a kis vízfelület területe beleolvadt Veszprém városszövetébe, idővel körbeépült polgári házakkal, ma pedig már csak elődeink feljegyzéseiből tudjuk, hogy mekkora segítséget nyújtott az évtized katasztrófájának megfékezésében.

 

Hajas Bálint
további cikkek
Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Life&Style Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Amikor a poharunkba töltünk egy szépen csillogó bort, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy valójában folyékony történelmet tartunk a kezünkben. A Kárpát-medence lankáin egykoron olyan elképesztő gazdagságú szőlőkultúra virágzott, amelynek csodájára járt a világ, ám a történelem viharai, a filoxéravész és a modern kor iparosodott tömegtermelése szinte nyomtalanul elsöpörte ezt az örökséget. Pedig képzeljük el, milyen felemelő érzés lenne megízlelni ugyanazt a bort, amellyel egykor IV. Béla királyunk koccintott, vagy belekortyolni abba, amelyből Mária Teréziának is töltöttek az udvari ünnepségeken! Ezek a letűnt korokat idéző, levéltári iratokban és régi dűlők szélén megbúvó régi magyar fajták – a sárfehér, a góhér, a piros bakator vagy éppen az eredeti, ősi kadarka – mind egy-egy palackba zárt időgépet jelentenek. És bár elvétve, de még a mai napig fellelhetőek néhány hűvös pincében. Pont, mint a somlói borász, Andrási László  pincéjében is, akinek kezdeti kedvtelése, amivel az ősi magyar fajták felé fordult mára a szenvedélyévé vált, és nem fél a tettek mezejére sem lépni, ha a megmentésükről van szó. tegnap 14:29 Gasztroszínházi előadás, amelyen keresztül Veszprém történelmi múltja is kiviláglik kultúra Gasztroszínházi előadás, amelyen keresztül Veszprém történelmi múltja is kiviláglik A Flódni című improvizációs színházi est receptje – ahogy egyik alkotója, Stahl Judit fogalmaz – meglepően egyszerűnek tűnik: össze kell keverni a színházi rögtönzést Budapest és más magyar városok elfeledett kultúrtörténeti és gasztronómiai sztorijaival, majd az egészet olyan színészekre bízni, akik a legváratlanabb helyzetekből is képesek jelenetet teremteni. A produkció alapötlete és dramaturgiai váza Judit és lánya, Stahl-Bohus Hanna közös munkájából született meg, őket kérdeztük a veszprémi előadásról, ami március 20-án lesz a Hangvillában. 2026. március 17. 15:53 Forradalom a Pilvaxon túl történelem Forradalom a Pilvaxon túl Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy 1848. március 15-e történetét tökéletesen ismerjük. Landerer nyomdája, a Nemzeti dal, a zuhogó eső, a lelkes egyetemisták és a Tizenkét pont. Dr. Nánay Mihály, a Közszolgálati Egyetem docense, a Rubicon történész-főmunkatársa az MCC veszprémi képzési központjában tartott előadásán egészen más vizekre evezett. A megszokott pesti helyszínek mellőzésével a nagypolitika igazi színtereire, Pozsonyba és Bécsbe kalauzolta a hallgatóságot, bemutatva azokat a személyeket, akik a háttérben mozgatták a történelem szálait. 2026. március 15. 7:20

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.