Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C

Eltűnt települések utcáin

2021. április 4. 21:39
A Bakonyban számos olyan település létezett a múltban, amikről gyakran még a manapság a közelükben élők sem halottak. Ezek legtöbbje a a török időkben néptelenedett el, és mára csak néhány szétszórt kődarab – vagy annyi se – emlékeztet rá, hogy egykor emberek éltek itt. Ezúttal azonban nem velük, hanem a XX. század áldozataival foglalkozunk.

Egészen pontosan két olyan Veszprém megyei településsel, amik a második világháború után néhány évtizedig még élték a mindennapi életüket, mára viszont lekerültek a térképekről. 

Erre a sorsra jutott a Nagyesztergár és Bakonynána között, az Országos Kéktúra útvonal mentén található Veimpuszta. A túraút keresztülvezet a valaha volt település utcáján, a helyi gazdaság épületének falai még többé-kevésbé állnak, a többi épületből szinte semmi nem maradt. A közeli tisztás mellett, egy domboldalon az erdőben található a település eldugott kis temetője – aki nem tudja, hol keresse, gyanútlanul el is sétál mellette anélkül, hogy észrevenné. A temetőben főleg a XX. század első feléből megmaradt sírköveket találunk, a legkésőbbiek a hatvanas években készültek.

A falu fénykorát a középkorban élte, 1478-ban kőből épített templom is állt itt. Az  1488-as adóösszeírásból tudjuk, hogy Veim jobbágyai összesen 23 forint adót fizettek, ami a környékbeli településekkel összevetve igen szép szám. (Mivel minden adóköteles háztartás 1 forintot fizetett, így a településenként összegyűlt összeg egyben az adott községben lévő adófizető háztartások számát is jelenti.) Ez az összes szomszédos, ma is létező településnél nagyobb összeg, nagyobb annál a 18 forintnál is, amit Zirc fizetett – ebből pedig arra következtethetünk, hogy a falu, aminek ma nyomát is alig találjuk, a török idők előtt a környék egyik legnépesebb települése lehetett. (Persze nem tudjuk, hány adófizetés alól mentesült háztartás volt, sem azt, hányan éltek egy-egy háztartásban.)

A Hódoltság után lélekszámban már nem tudta megközelíteni a szomszédos falvakat, bár így is szépen fejlődött, 1966-ban még az áramot is bevezették. A település sorsát végül a szocializmus pecsételte meg. A minden áron központosítani akaró hatalom felszámolta a helyi gazdaságot, a lakosságot pedig elköltöztette. A hatvanas évek elején még közel kétszázan laktak a településen, a hetvenes évek végére viszont teljesen elnéptelenedett. Így vetett véget a kommunizmus egy több mint félezer éves település történetének, amit még százötven évnyi török uralom sem tudott végleg eltörölni a föld színéről. 

Veimtől légvonalban nagyjából húsz kilométerre fekszik Zsörk. Ide még csak turistaút sem vezet: az egykori település jelöletlen földúton érhető el Bakonyszücs és Pápateszér irányából. Zsörk néhány évtizeddel tovább húzta, mint Veim, így az épületei közül is több egész jó állapotban van még. A falut először 1249-ben említik okiratban, az 1488-as összeírás szerint hét forint adót fizettek – ugyanannyit, mint a környékbeli, ma is lakott Vanyola jobbágyai. Zsörk ekkoriban kicsi, de stabil település lehetett, amit később a magyar történelem viharos évszázadai alaposan megcibáltak: a török kortól kezdve ez a stabilitás már nem mondható el róla, hol elnéptelenedett, hol újra lakottá vált az idők során. 

Évtizedek óta nincs állandó lakója. A házak azóta lassú pusztulásnak indultak, van, amelyik már össze is dőlt, de olyanokat is találunk, amelyeken látszanak az állagmegóvásra tett kísérletek. A falu utcáját járva mindvégig olyan érzésünk van, mintha engedély nélkül belopakodtunk volna valakinek az életterébe, aki rosszallóan figyel minket valahonnan. Igazából azonban nincs itt senki, jószerivel még a madár se jár errefelé. 

Kivéve augusztusban: az egykorvolt község Szent Istvánnak felszentelt kápolnájában a mai napig tartanak misét azoknak a zarándokoknak, akik a templom védőszentjének ünnepén ellátogatnak ide. 

Veim és Zsörk utcái arra csábítanak, hogy ne csak egy futó pillantást vessünk rájuk, miközben haladunk tovább utunkon, hanem álljunk meg, csendesedjünk el, képzeljük el, hogy az évszázadok során hogyan éltek itt az emberek, és hogy mennyire nem maradt ebből semmi, hogyan illantak el egész települések a nemlétezésbe. Ezek a kirándulások így húsvét környékén lelki gyakorlatnak sem utolsók.

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Fehérvárra menő hadi út – Hogy alakult ki a nyolcas? helytörténet Fehérvárra menő hadi út – Hogy alakult ki a nyolcas? Bezzeg a rómaiak tudtak utat építeni! – sóhajtunk fel, amikor a hideg tél által megrágott aszfalton gurulunk. Bizony: a Római Birodalom kőből lerakott útjai nemcsak azért csodálatra méltóak, mert bőven túlélték az őket létrehozó államot, hanem azért is, mert a mai Európa úthálózata is a római mérnökök által kijelölt nyomvonalakon alapul. tegnap 14:57 Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Life&Style Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Amikor a poharunkba töltünk egy szépen csillogó bort, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy valójában folyékony történelmet tartunk a kezünkben. A Kárpát-medence lankáin egykoron olyan elképesztő gazdagságú szőlőkultúra virágzott, amelynek csodájára járt a világ, ám a történelem viharai, a filoxéravész és a modern kor iparosodott tömegtermelése szinte nyomtalanul elsöpörte ezt az örökséget. Pedig képzeljük el, milyen felemelő érzés lenne megízlelni ugyanazt a bort, amellyel egykor IV. Béla királyunk koccintott, vagy belekortyolni abba, amelyből Mária Teréziának is töltöttek az udvari ünnepségeken! Ezek a letűnt korokat idéző, levéltári iratokban és régi dűlők szélén megbúvó régi magyar fajták – a sárfehér, a góhér, a piros bakator vagy éppen az eredeti, ősi kadarka – mind egy-egy palackba zárt időgépet jelentenek. És bár elvétve, de még a mai napig fellelhetőek néhány hűvös pincében. Pont, mint a somlói borász, Andrási László  pincéjében is, akinek kezdeti kedvtelése, amivel az ősi magyar fajták felé fordult mára a szenvedélyévé vált, és nem fél a tettek mezejére sem lépni, ha a megmentésükről van szó. tegnap 14:29 105 politikus, aki nem hall, nem lát, nem beszél véleménycikk 105 politikus, aki nem hall, nem lát, nem beszél Ha egy ellenzéki pártnak a legnagyobb ellenfél tálcán kínálja a politikai revolvert önmaga ellen, miért menekülnek úgy a jelöltjei, mint a „nem hall, nem lát, nem beszél” majmok? Véleménycikk. 2026. március 31. 12:39

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.