Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C

Akkor halunk meg végleg, amikor utoljára kimondják a nevünket

2021. március 12. 12:27
Egyvalamiben minden temető megegyezik: ezek a kertek adják hallottaink végső nyughelyét, ahol fejfák és keresztek feliratai jelzik, hogy valaha hogyan szólították a szerettei, ismerősei azt az embert, aki méterekkel a föld alatt fekszik nyugalmában. Létezik Veszprém határában egy temető, ahol a nyugalomra nem csak az ott eltemetettek találnak rá, hanem azok is, akik megtalálják a lombok közt a régi sírkertet.

Jutaspuszta hátsó útjától néhány száz méterre, a lőtér irányában található az egykori „cselédtemető”. Nevét állítólag onnan kapta, hogy egykor ide temetkeztek a káptalani birtokon dolgozók, de azóta is már fél évszázad eltelt, hogy utoljára itt helyeztek valakit végső nyugalomra. Egyes leírások szerint a Dózsaváros egykori lakói közül is többen nyugszanak ebben a temetőben.

Utoljára valamikor a XX. század közepén temetkeztek itt, a sírköveken a még kiolvasható évszámok között van 1946-os is, de főleg az 1900-as évek elejéről valók.

Ennek ellenére is több síron látszódik, hogy a mai napig gondozzák azokat. Apró leégett mécsesek, a hallottak napja óta elszáradt koszorúk jelzik, hogy a hozzátartozók még most is felkeresik felmenőik sírját, hogy megemlékezzenek róluk.

A cselédtemető történetét sokáig nem az a nyugodt atmoszféra övezte, amit egy temetőtől megszoknánk. Az itt állomásozó szovjet csapatok gyakorlatilag céltáblának használták a sírköveket, a golyónyomok néhányon a mai napig felfedezhetőek, valamint az ő tevékenységüknek esett áldozatul a temető közepén felállított kőkereszt is.

A rendszerváltás után a helyiek saját erőből kitisztították a temető környezetét, amennyire tudták, rendbe rakták a sírokat. Manapság pedig a temetőgondnokság halottak napja előtt ezt a temetőt is megtisztítja a lehullott faágaktól. Igazi romantikáját mégis a nyugodt környezete adja a jutaspusztai temetőnek.

Ahogy mondani szokás, az ember háromszor hal meg: egyszer, amikor testéből elszáll a lélek, másodszor, amikor elhunynak azok is, akik ismerték valaha, harmadszor pedig, amikor utoljára mondják ki a nevét. A jutaspusztai temetőben nyugvók még nem haltak meg teljesen, hiszen nevüket a mohás sírköveken a mai napig el tudjuk olvasni.

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Life&Style Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Amikor a poharunkba töltünk egy szépen csillogó bort, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy valójában folyékony történelmet tartunk a kezünkben. A Kárpát-medence lankáin egykoron olyan elképesztő gazdagságú szőlőkultúra virágzott, amelynek csodájára járt a világ, ám a történelem viharai, a filoxéravész és a modern kor iparosodott tömegtermelése szinte nyomtalanul elsöpörte ezt az örökséget. Pedig képzeljük el, milyen felemelő érzés lenne megízlelni ugyanazt a bort, amellyel egykor IV. Béla királyunk koccintott, vagy belekortyolni abba, amelyből Mária Teréziának is töltöttek az udvari ünnepségeken! Ezek a letűnt korokat idéző, levéltári iratokban és régi dűlők szélén megbúvó régi magyar fajták – a sárfehér, a góhér, a piros bakator vagy éppen az eredeti, ősi kadarka – mind egy-egy palackba zárt időgépet jelentenek. És bár elvétve, de még a mai napig fellelhetőek néhány hűvös pincében. Pont, mint a somlói borász, Andrási László  pincéjében is, akinek kezdeti kedvtelése, amivel az ősi magyar fajták felé fordult mára a szenvedélyévé vált, és nem fél a tettek mezejére sem lépni, ha a megmentésükről van szó. tegnap 14:29 Gasztroszínházi előadás, amelyen keresztül Veszprém történelmi múltja is kiviláglik kultúra Gasztroszínházi előadás, amelyen keresztül Veszprém történelmi múltja is kiviláglik A Flódni című improvizációs színházi est receptje – ahogy egyik alkotója, Stahl Judit fogalmaz – meglepően egyszerűnek tűnik: össze kell keverni a színházi rögtönzést Budapest és más magyar városok elfeledett kultúrtörténeti és gasztronómiai sztorijaival, majd az egészet olyan színészekre bízni, akik a legváratlanabb helyzetekből is képesek jelenetet teremteni. A produkció alapötlete és dramaturgiai váza Judit és lánya, Stahl-Bohus Hanna közös munkájából született meg, őket kérdeztük a veszprémi előadásról, ami március 20-án lesz a Hangvillában. 2026. március 17. 15:53 Forradalom a Pilvaxon túl történelem Forradalom a Pilvaxon túl Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy 1848. március 15-e történetét tökéletesen ismerjük. Landerer nyomdája, a Nemzeti dal, a zuhogó eső, a lelkes egyetemisták és a Tizenkét pont. Dr. Nánay Mihály, a Közszolgálati Egyetem docense, a Rubicon történész-főmunkatársa az MCC veszprémi képzési központjában tartott előadásán egészen más vizekre evezett. A megszokott pesti helyszínek mellőzésével a nagypolitika igazi színtereire, Pozsonyba és Bécsbe kalauzolta a hallgatóságot, bemutatva azokat a személyeket, akik a háttérben mozgatták a történelem szálait. 2026. március 15. 7:20

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.