Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C

Mintegy 120 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak Szaúd-Arábiában

2020. szeptember 18. 13:24
A mai Szaúd-Arábia területén egy kis csapat Homo sapiens 120 ezer éve megállt, hogy élelmet szerezzen és igyon egy sekély tó vizéből, melyhez a minden mai állatnál hatalmasabb tevék, bölények és elefántok is jártak - olvasható a Science Advances aktuális számában közölt tanulmányban.

Lehet, hogy az emberek a nagytestű emlősökre vadásztak, de nem maradtak sokáig, a tópart hosszú útjuk egy állomása lehetett. Miután felfedezték a Nefúd-sivatagi ősi lábnyomokat, a kutatók a friss tanulmányban részleteiben is rekonstruálták a helyszínt.

Ma az Arab-félsziget belsejét végtelen, száraz sivatagok borítják, amelyek lakhatatlanok lettek volna az ősember és zsákmányállatai számára. Az elmúlt évtized kutatásai azonban megmutatták, hogy ez nem volt mindig így: a klíma természetes változásai miatt zöldebb, nedvesebb időszakok is voltak a térségben, ilyen lehetett az utolsó interglaciális, vagyis jégkorszakköz. Ebben az időszakban Arábia inkább a mai afrikai szavannák füves pusztáihoz hasonlított.

A lábnyomokat 2017-ben fedezte fel PhD-je terepmunkái során Mathew Stewart, a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Kutatóintézet munkatársa.

"A lábnyomok a kövületek egyedülálló fajtái, mivel a múlt néhány órájának vagy napjának emlékét őrzik meg olyan részletességgel, amilyet más fosszilis leletek nem nagyon nyújtanak" - idézte a Phys.org Stewartot, aki a talaj eróziója miatt fedezte fel a lábnyomokat az Al-Atharnak nevezett ősi tó partján.

Optikai lumineszcens kormeghatározó eljárással állapították meg, mikoriak a lábnyomok. Ez azt jelenti, hogy fényt bocsátottak a kvarcszemekre, és megmérték az általuk kibocsátott energia mennyiségét. A több száz lábnyomból hét származott embertől, irányuk, távolságuk és méretkülönbségeik két vagy három, együtt vándorló egyedre utalnak. A kutatók szerint anatómiai szempontból a modern emberek közé tartoztak, vagyis nem a Homo sapiens "unokatestvérei", a neandervölgyiek közé, mivel úgy tudni, abban az időben ők nem voltak jelen a tágabb értelemben vett Közel-Keleten, valamit erre utalnak a nyomokból kiolvasható testmagasságok és testtömegek is.

"Kőeszközökre nem bukkantunk, tehát nem telepedtek le a helyszínen tartósan. Úgy tűnik, inni jöttek és vadászni, talán éppen a szintén ott ivó állatokra" - magyarázta Stewart.

A lábnyomok mellett 233 kövületet is feltártak. Valószínű, hogy a húsevőket a növényevők vonzották az Al-Atharhoz, amint a mai szavannán is megfigyelhető. Korábban is ismert volt, hogy a modern ember a mai Görögország déli részén és az úgynevezett levantei területen - a Földközi-tenger közel-keleti térségén - át áramlottak Eurázsiába. Az új kutatás szerint azonban "különösen fontos útvonalak lehettek a szárazföld belseje felé vezető, folyókat és tavakat követő útvonalak" is.

vehir.hu
további cikkek
Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Life&Style Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Amikor a poharunkba töltünk egy szépen csillogó bort, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy valójában folyékony történelmet tartunk a kezünkben. A Kárpát-medence lankáin egykoron olyan elképesztő gazdagságú szőlőkultúra virágzott, amelynek csodájára járt a világ, ám a történelem viharai, a filoxéravész és a modern kor iparosodott tömegtermelése szinte nyomtalanul elsöpörte ezt az örökséget. Pedig képzeljük el, milyen felemelő érzés lenne megízlelni ugyanazt a bort, amellyel egykor IV. Béla királyunk koccintott, vagy belekortyolni abba, amelyből Mária Teréziának is töltöttek az udvari ünnepségeken! Ezek a letűnt korokat idéző, levéltári iratokban és régi dűlők szélén megbúvó régi magyar fajták – a sárfehér, a góhér, a piros bakator vagy éppen az eredeti, ősi kadarka – mind egy-egy palackba zárt időgépet jelentenek. És bár elvétve, de még a mai napig fellelhetőek néhány hűvös pincében. Pont, mint a somlói borász, Andrási László  pincéjében is, akinek kezdeti kedvtelése, amivel az ősi magyar fajták felé fordult mára a szenvedélyévé vált, és nem fél a tettek mezejére sem lépni, ha a megmentésükről van szó. tegnap 14:29 Gasztroszínházi előadás, amelyen keresztül Veszprém történelmi múltja is kiviláglik kultúra Gasztroszínházi előadás, amelyen keresztül Veszprém történelmi múltja is kiviláglik A Flódni című improvizációs színházi est receptje – ahogy egyik alkotója, Stahl Judit fogalmaz – meglepően egyszerűnek tűnik: össze kell keverni a színházi rögtönzést Budapest és más magyar városok elfeledett kultúrtörténeti és gasztronómiai sztorijaival, majd az egészet olyan színészekre bízni, akik a legváratlanabb helyzetekből is képesek jelenetet teremteni. A produkció alapötlete és dramaturgiai váza Judit és lánya, Stahl-Bohus Hanna közös munkájából született meg, őket kérdeztük a veszprémi előadásról, ami március 20-án lesz a Hangvillában. 2026. március 17. 15:53 Forradalom a Pilvaxon túl történelem Forradalom a Pilvaxon túl Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy 1848. március 15-e történetét tökéletesen ismerjük. Landerer nyomdája, a Nemzeti dal, a zuhogó eső, a lelkes egyetemisták és a Tizenkét pont. Dr. Nánay Mihály, a Közszolgálati Egyetem docense, a Rubicon történész-főmunkatársa az MCC veszprémi képzési központjában tartott előadásán egészen más vizekre evezett. A megszokott pesti helyszínek mellőzésével a nagypolitika igazi színtereire, Pozsonyba és Bécsbe kalauzolta a hallgatóságot, bemutatva azokat a személyeket, akik a háttérben mozgatták a történelem szálait. 2026. március 15. 7:20

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.