Az elsősorban inkább a történészi szakmai közönségnek szánt köteteket a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, illetve a Veszprém Megyei Levéltár közösen jelentette meg. Az egyik kiadvány döntően latin nyelvű és középkori oklevélszövegeket tartalmaz városunk 1526. augusztus 29-et, vagyis a mohácsi csatát megelőző időszakára vonatkozóan, a másik kötetben pedig tizenhét történeti tanulmány olvasható. A tanulmányok tavaly hangzottak el a két intézmény által szervezett millenniumi megyetörténeti konferencián.
2009 szeptemberében került sor a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevelének – amelyben Szent István király négy vármegye (Kolon, Veszprém, Fejér, Visegrád) feletti joghatóságot adományozott a veszprémi püspöknek – ezeréves évfordulója kapcsán egy egyházmegye- és megyetörténeti konferencia megrendezésére. A kétnapos eseményen elhangzó tizenhét előadás szerkesztett változatát tartalmazza a most megjelent Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére című kiadvány.
A tanulmánykötet első blokkjában olvasható tíz egyháztörténeti témájú tanulmány felöleli a veszprémi püspökség ezer évét. A tanulmányok súlypontja a 18. századra, a török idők utáni egyházi újjászervezés időszakára esik, amellyel négy tanulmány is foglalkozik. Szélesebb közönség érdeklődésére tarthatnak számot a püspökség 20. századi történetét, illetve Mindszenty József veszprémi püspökségét bemutató tanulmányok. A megyetörténeti blokk hét szakcikkéből négy a középkori megyeszervezetet vizsgálja. A tanulmányok szerzői között megtaláljuk a két veszprémi levéltár munkatársait, valamint fiatal történész phd-hallgatókat, egyetemi tanárokat, illetve a budapesti Történettudományi Intézet (MTA-TTI) munkatársait.
A kiadvány a két közrebocsátó intézet kiadványsorozatának tagja: a Veszprémi egyházmegye múltjából 22., illetve a Veszprém Megyei Levéltár kiadványai című sorozatnak ugyancsak 22. tagja. A tanulmánykötet négy térképet és több táblázatot tartalmaz; az egyes tanulmányokat rövid angol nyelvű összefoglalás zárja. A kötet szerkesztői a két veszprémi levéltár munkatársai voltak. A kiadvány tanulmányait Pálosfalvi Tamás történész, Hudi József történész-levéltáros, illetve S. Laczkovits Emőke néprajztudós mutatta be.
A Veszprém város okmánytára. Pótkötet című középkori forráskiadvány két veszprémi kötődésű történész, Érszegi Géza és Solymosi László több évtizedes várostörténeti kutatásának eredménye. A kiadvány szorosan kapcsolódik Gutheil Jenő kanonok-levéltáros, posztumusz veszprémi díszpolgár Veszprém város okmánytára című, 2007-ben megjelent oklevéltárához. Gutheil eredetileg városunk középkori történetét kívánta megírni úgy, hogy munkájához a forrásokat is közre kívánta adni. Árpád-kori Veszprém című feldolgozó munkájának 1977-es megjelenését már nem élhette meg, ahogy a kötethez készített oklevéltár is még további három évtizedet várt jobb sorsára az asztalfiókban. Érszegi és Solymosi azonban már a hetvenes években elkezdte a kiegészítések gyűjtését a kéziratban maradt Gutheil-féle oklevéltárhoz: a Pótkötet elsősorban a mai településhez közigazgatásilag hozzátartozó, de a történelem során önálló településeknek számító városrészekre, így Jutasra, Csatárra, Kádártára és Rátótra, vagy a veszprémvölgyi apácákra vonatkozó forrásokat gyűjti egybe.
Az okmánytár a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár kiadványsorozatában, a Veszprémi egyházmegye múltjából című sorozatban, annak 20. köteteként jelent meg. Közel 500 oldal terjedelemben ad közre 303 darab latin nyelvű oklevélszöveget a tudományos forráskiadás kritériumainak megfelelően magyar nyelvű pársoros összefoglalók, ún. regeszták kíséretében. A kötetet egy majd’ hatvanoldalnyi mutató, továbbá egy-egy, a középkori veszprémi városrészeket és Veszprém környezetét bemutató térképek egészítik ki. A kiadványt Hermann István, a Veszprém Megyei Levéltár igazgatója szerkesztette. A kötet történetét, tartalmát Tringli István történész ismertette.
