– Nagyszerű művészt és nagyszerű művet köszönthetünk ma itt – és remélhetőleg a későbbiekben is otthont adhatunk különböző művészeti ágak alkotóinak és alkotásainak – mondta Brányi Mária alpolgármester, mint az alkotó jó barátja.
Brányi Mária
Kádár Tibor Triptichon című szárnyas oltárát Erdély két világháború közötti folyóirata, a Hitel ihlette. A hármas tagozódású képen a szellemi műhelynek is tekinthető lap meghatározó személyiségei tűnnek fel a névadó Széchenyi Istvánon keresztül a trianoni Magyarország miniszterelnökéig, Teleki Pálig egyfajta szellemi névjegyként.
Szász István Tas
Szász István Tas, a Magyar Írószövetség és az Irodalmi Társaság tagja mutatta be a képet, és azon keresztül a Hitel című folyóiratot az egybegyűlteknek. A Tamási Áron, Szabédi László, Kiss Jenő, Mikó Imre, Vita Sándor által fémjelzett értelmiségi műhely a trianoni Erdély szellemi mentsvára volt – ahol országépítésről, tudományról, társadalomfejlődésről és kultúráról egyaránt szót lehetett ejteni.
A Hitel egyfajta szellemi oázis volt a két világháború éveiben. Azokban az években, amikor a határon túli magyarságnak, köztük az erdélyieknek is újra kellett magukat fogalmazni, meg kellett találni önmagukat és a túlélésüket. Ezt csak úgy lehetett, ha tisztában voltak értékeikkel, ha kifejezésre tudták juttatni elveiket. Ezek az alapelvek jelentették azt a szellemi alapot, amelyre felépítették a kor Erdélyét, és ezáltal önmagukat.
Nemzetben gondolkodtak és értékmentésben, alkotásban, építkezésben. Nem mások rombolásában, hanem önmaguk felépítésében látták a jövőt. Nemcsak a magukét, hanem az egész magyarságét. Nem önmaguk előrejutásáért dolgoztak, nem egyéni karrierben gondolkodtak. Ők a közt, az egész népet akarták szolgálni, úgy, hogy az egyéni érdekek elé helyezték a közösség céljait.
Kádár Tibor
A Triptichon ezt a szellemi üzenet fogalmazza meg a színek, ábrák nyelvén. A képen látható személyekkel üzen nekünk, a mának. Próbálja célba juttatni a Hitel című lap üzenetét, ébren tartani szellemiségét.
Érdemes betérni a városháza aulájába, és megtekinteni a festményt, majd otthon belegondolni a képen látható emberek életútjába, és akkor megérthetjük a mű üzenetét.
