Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 4. Izidor
Veszprém
12°C
2026. április 4. Izidor
Veszprém
12°C

Az üveg dicsérete

2010. október 11. 6:10
Az ember elámul, annyira érdekes az üveg – mondta Gopcsa Katalin művészettörténész az Üvegvilág kiállítás kapcsán.

Az 1900-as évek közepén, nagyjából egy időben a világ több táján újfajta módon kezdtek el a művészek az üveggel kísérletezni. A mozgalomnak több neve is lett: New Glass vagy Studio Glass, vagy francia nyelvterületen verre nouveau vagy verre d’atelier.


Gopcsa Katalin

– A magyar üvegművészek sikeresek, mert zseniálisak, ügyesek, és sok érdekes dolgot csinálnak nagyon magas színvonalon – mondta Gopcsa Katalin művészettörténész. – Magyarországon Z. Gács György és – a szobrászat területéről – Schaár Erzsébet és Vilt Tibor kezdett kísérletezni az üvegek alkotta szobrászi térrel. Nyomukban azóta már több generáció is mestere lett ennek a kaméleonszerűen viselkedő varázslatos anyagnak, amely másképp viselkedik narancsvörösen izzó, folyékony állapotban, és ismét másként megszilárdulva, mereven: törékenyen lebegő üveglapként és nehéz struktúrákat hordozva.

– Magyarországon és a nagyvilágban az 1960-as években kezdődött egyfajta „mozgás”, amikor az emberek és a művészek rájöttek, hogy az üvegből nem csak használati tárgyat lehet létrehozni. A kortárs üvegművészet-történet a stúdióüveg mozgalom kezdetét 1962-höz kapcsolja, amikor Harvey Littleton és Dominic Labino beindították saját hutájukat, majd tanítványaik kirajzottak a nagyvilágba. A magyar üvegművészek olyan életműveket hoztak létre, amelyeket a legnagyobb rangot jelentő európai fórumokon, valamint Amerikában, Japánban és szerte a világban számon tartanak. A világ legzseniálisabb művészei közé tartoznak.

Az üveg Veszprém megye múltjában is nagy szerepet játszott. A Bakonyban üveghuták működtek, a több évszázados hagyomány egy ma is jelesül működő üveggyár tevékenységében folytatódik. Immáron húsz éve, hogy az ajkai üveggyár beengedte falai közé a kísérletezni vágyó művészeket: az ajkai szimpozionon 1990-ben készült művek képezték a veszprémi múzeum kortárs üveggyűjteményének alapját. Az akkori múzeumigazgató, Praznovszky Mihály sokrétű kapcsolatokkal is megteremtette mindehhez az alapokat.

– A sikeres ajkai szimpozion húsz éves évfordulója volt az egyik ok, hogy most rendeztük meg a kiállítást – hangsúlyozta a művészettörténész. – Ezen túl azóta is olyan kvalitásos művek kerültek a múzeumba, hogy úgy éreztük, eljött az ideje megmutatni: létezik a múzeumban egy jelentős kortárs üvegművészeti gyűjtemény. Azóta tovább gyarapodott a gyűjtemény: a több mint ötven művész objektjei, üvegképei sokfajta tendencia formavilágát jelenítik meg.

– Az Üvegvilág kiállítás két részből áll: bemutatja az üvegkészítés múltját és a kortárs művészek alkotásait. Az első részben meg lehet ismerni az ajkai üveggyár gyártási folyamatát és az ahhoz szükséges eszközöket. Vannak üvegemlékek a római és az avar korból is, de néprajzi, szakrális, nem szakrális és paraszti üvegek is szép számban láthatók a tárlaton. Ez mind egy kortárs anyaggal zárul, ami megjelenik a kiállítás másik részében is.

– A hazai művészeti szcénában Munkácsy és Ferenczy-díjjal ismerik el a kiváló teljesítményű szobrászok és üvegművészek munkásságát. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság gyűjteményében a legtöbb így számon tartott alkotó műve szerepel. Az a néhány művész, akinek munkája még nem gyarapítja a gyűjteményt, szívesen adott kölcsön a kiállításra – mondta el Gopcsa Katalin.

Az Üvegvilág című kiállítás november 15-ig tekinthető meg a Laczkó Dezső Múzeumban.

Janni Anikó
további cikkek
A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban húsvét A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban Nagypéntek csendje és megrendítő mélysége töltötte be a Szent Mihály Főszékesegyház falait, ahol Dr. Udvardy György érsek atya vezetésével tartották meg az Úr szenvedésének és halálának liturgiáját. Az egyház egyik legcsendesebb, mégis legbeszédesebb napján nem mutatnak be szentmisét – a „csonka mise” egyszerűsége még inkább ráirányítja a figyelmet a kereszt titkára. ma 12:58 „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. 2026. április 2. 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. 2026. április 2. 14:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.