Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 4. Izidor
Veszprém
12°C
2026. április 4. Izidor
Veszprém
12°C

Erdélyi bevonulás, 1940

2010. október 7. 6:15 // Forrás: Szabó Tibor Benjámin
„A Magyar Királyi Hadsereg 1940 őszén végrehajtott hadművelete a XX. századi magyar történelem legeuforikusabb pillanata volt.”

Szokatlanul pozitív hangulatú kulturális program a nemzeti gyásznapon – a Tortoma Könyvkiadó gondozásában megjelent, Erdélyi bevonulás, 1940 című hadtörténeti kiadványt mutatta be október 6-án a Veszprém Megyei Levéltár előadótermében a kötet két szerzője, Illésfalvi Péter és Szabó Péter, valamint a kiadó vezetője, Demeter László.

A könyvbemutató résztvevőit és az érdeklődő közönséget Nagy Szabolcs levéltáros, történész, a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa köszöntötte, majd méltatta a kötetet. Kiemelte, hogy a Magyar Királyi Hadsereg 1940-es erdélyi hadműveletének pontos eseménytörténetét feltáró könyv részben képes album (korabeli fotókkal), részben komoly hadtörténeti monográfia, és mindkét minőségében jelentős, hiánypótló kiadvány. A rendezvény díszvendége, Szűcs József, a Magyar Honvédség ezredese köszöntőjében a hadtörténeti múlt körültekintő vizsgálatának fontosságát hangsúlyozta, a magyarság Erdély iránti érzelmi elköteleződéséről beszélt, majd átadta a szót a Tortoma Könyvkiadó vezetőjének. Demeter Szilárd udvariasan rövid tájékoztatót tartott a baróti székhelyű kiadóház tevékenységéről, törekvéseiről, legújabb kiadványairól, megemlítve, hogy szakmai hitvallásukat a kiadó nevével is jelezni kívánták (a tortoma szó besenyő nyelven őrhegyet jelent).

„A Magyar Királyi Hadsereg 1940 őszén végrehajtott hadművelete a XX. századi magyar történelem legeuforikusabb pillanata volt, meg akartunk emlékezni erről a jeles eseményről”, kezdte a könyv bemutatását Illésfalvi Péter hadtörténész. A kötet illusztrációs anyagát (jórészt első nyilvánosságú felvételeket) a Hadtörténeti Intézet és Múzeum archívumából válogatták, igyekeztek olyan képgyűjteményt adni az olvasók kezébe, amely végigköveti, kvázi elmeséli a kilenc napos hadművelet teljes történetét. Az eseményfotókon kívül jellegzetes, az erdélyi bevonulás hangulatát megjelenítő tárgyfotók kerültek a könyvbe, mint például az az ezüst cigarettatárca, amelyre (vélhetően honvéd) gazdája Erdély térképét és hadosztályának csapatmozgásait gravíroztatta. Az Erdélyi bevonulás, 1940 képanyagának különlegességét egy, a közelmúltban megtalált, a hadműveletet dokumentáló színes (!) diasorozat közlése adja, ilyen fotók eddig sehol nem jelentek meg.

Szabó Péter hadtörténész a kötet fotóit kísérő hadtörténeti tanulmányt ismertette, röviden áttekintve a bevonulás politikai előzményeit a második bécsi döntéstől a turnu severini tanácskozás kudarcáig. Kitért a hadművelet kockázataira, szervezési problémáira, az államközi egyezmény be nem tartása miatti fegyveres incidensekre (a Román Királyi Hadsereg nem fegyverezte le maradéktalanul a Vasgárda orvlövészeit, nem számolta fel mindenhol az aknazárat), a magyar és román katonai és polgári áldozatokra, valamint az erdélyi bevonulás társadalmi hatására. A szerzők hangsúlyozták, hogy az 1940 őszén végrehajtott erdélyi és felvidéki hadműveleteknek a magyarság szimbolikus jelentőséget tulajdonított, a nemzet megerősödését reprezentáló, a trianoni békeszerződést követő húszéves bénultságot feloldó eseményként élték meg.

A könyvbemutató zárásaként a publikum soraiban ülők is feltehették kérdéseiket, megfogalmazhatták véleményüket, majd a szerzők dedikálták az Erdélyi bevonulás, 1940 című könyvet.

vehir.hu
további cikkek
A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban húsvét A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban Nagypéntek csendje és megrendítő mélysége töltötte be a Szent Mihály Főszékesegyház falait, ahol Dr. Udvardy György érsek atya vezetésével tartották meg az Úr szenvedésének és halálának liturgiáját. Az egyház egyik legcsendesebb, mégis legbeszédesebb napján nem mutatnak be szentmisét – a „csonka mise” egyszerűsége még inkább ráirányítja a figyelmet a kereszt titkára. ma 12:58 „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. 2026. április 2. 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. 2026. április 2. 14:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.