Hosszú, nehézségekkel teli, kalandos út vezetett odáig, hogy létrejöhetett a sportcentrum – tudtuk meg Szabó Pétertől, a VSC ügyvezető igazgatójától. Felidézte: még 2017-ben fordult a polgármesterhez segítségért, mert az akkori 350 fős gyereklétszámmal és a tizenöt versenycsapattal kinőtték a Jutasi úti műfüves pályát, szükségessé vált a bővítés. A következő években a városban kialakult egy sportnegyed koncepciója: ezen a területen, a Veszprém Aréna szomszédságában épült meg a sportuszoda és ide tervezték az új futballcentrumot is. A létesítmény kialakítására 2019-ben nyertek el pályázati támogatást, azonban a covid és az építőanyag-árak drasztikus emelkedése keresztül húzta a számításokat és jelentősen lassította a munkálatokat.
A mikrofonnál: Szabó Péter
A külső körülmények arra kényszerítették a klubot, hogy szerényebbre szabják az eredeti terveket, így végül egy élőfüves, NB III-as mérkőzések befogadására alkalmas központi pályát és edzőpályákat alakítottak ki, valamint az ezekhez tartozó öltözőket, kiszolgáló létesítményeket, valamint a szükséges számú parkolóhelyet. A munka még nem ért véget: mivel ma már hatszáz gyerek jár rendszeresen az edzésekre, további két edzőpálya létrehozása vált szükségessé. Emellett ahhoz, hogy a központi pályán valóban NB III-as mérkőzéseket rendezhessenek, ahhoz meg kell építeni a lelátót és a kiszolgáló egységeket, büfét is.
Szabó Péter összegezte: a VSC kötelékében hatszáz gyerek sportol rendszeresen. Vannak közöttük, akik profi labdarúgó pályafutásra készülnek, sokan csak a rendszeres testmozgást és a közösséget keresik. Női szakosztályt is működtetnek, ahol az U9-től az U19-es korosztályig nyílik lehetőség a sportolásra, illetve a klub két felnőtt csapatot is versenyeztet: a nők az NB II nyugati csoportjában, a férfiak az NB III-ban vitézkednek.
Bánki Erik, Ovádi Péter, Porga Gyula
Bánki Erik, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi tagja az MLSZ hosszútávú sikereiről számolt be. Mint mondta, mióta Csányi Sándor 2010-ben a szövetség élére került, számokban is jól kifejezhető fejlődést értek el. Az elmúlt tizenhat évben ezerötszáz pálya épült Magyarországon, összesen több mint 150 milliárd forint értékben. A sportszervezetek száma az akkori 1200-ról mára 1920-ra nőtt, míg az igazolt játékosok száma 190 ezerről 330 ezerre emelkedett.
“Azon vagyunk, hogy minél több pályán, minél több gyerek, minél több időt tölthessen el” – hangsúlyozta Bánki.
Veszprém igazi sportváros, ehhez az elmúlt évtizedekben a labdarúgás is sokat hozzátett, ugyanakkor tudjuk, hogy sokszor nem méltó körülmények között kellett működnie az utánpótlásnak és a felnőtt csapatnak – összegezte a múltat Ovádi Péter parlamenti képviselő. Rámutatott: büszkék lehetünk arra, hogy a nehéz körülmények ellenére több mint hatszáz gyerek focizik rendszeresen a városban, és a felnőtt csapatot is hajtja a “veszprémi szív”. A képviselő hangsúlyozta: éppen ezért fontos volt, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak a sportágnak Veszprémben, amelyhez az új – és még mindig fejlődő – futballcentrum lehet a megfelelő helyszín. Ovádi megjegyezte: ha elkészülnek a szükséges lelátók, remélhetőleg már az idén új otthonra találhat az NB III-as felnőtt csapat is. A politikus köszönetet mondott az utánpótlás-nevelésben szerepet vállalóknak, akik a gyerekekért dolgoznak.
Udvardy György érsek (j)
Porga Gyula polgármester kijelentette: célja volt, hogy az infrastruktúrában is érjük utol azt a tartalmi minőséget, amit a sportban résztvevő szereplők garantálnak. Mint mondta, más sportágak időnként jobban előtérbe kerültek, azonban a labdarúgást nagy létszámban űzik a fiatalok, így szükséges volt a megfelelő körülmények kialakítása, amire itt, az egyre fejlődő sportnegyedben adódott alkalmas terület.
Az elkészült létesítményeket dr. Udvardy György érsek áldotta meg a keddi bemutató eseményen.
