Madách Imre legismertebb munkája, Az ember tragédiája a magyar színjátszás egyik alapműve: szinte nem telik el úgy színházi évad, hogy valahol az országban ne játszanák. Most Veszprémben, a Kabóca Bábszínházban is színpadra állítják: a bábelőadással a 14 éven felüli közönséget szólítják meg.
A történet azt mutatja be, ahogy Lucifer megkísérti Ádámot, végigvezeti őt a történelem forgatagán, hatalommal, gazdagsággal kecsegteti, és szembesíti az ezzel kéz a kézben járó romlással is. Ádámot rendre kiábrándítják a látottak, ám amikor teljesen hitehagyottá válna, a szerelemben és a családban találja meg azt a kapaszkodót, amiért érdemes küzdeni és bízva bízni.
A monumentális darabot a Kabócában másfél óra időtartamra gyúrta össze Kocsis Pál rendező, aki így nyilatkozott a tömörítésről:
“Lehetetlenség a teljes művet maradéktalanul bábosként feldolgozni, ha nem négy és fél órás előadást akar az ember – hiszen a bábos játékidő mindig több, mint az élőszereplős. Tehát mindenképpen gondolatokra kell szűkíteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mű veszít az eredeti jelentéstartalmából, inkább csak élesedik, sűrűbbé válik. A legjobb példa erre talán az, amit Jon Fosse csinál a Szophoklész-művekkel: meg tud jelenni ötödannyi időtartamban ugyanaz a tartalom, sokkal élesebb mondanivalóval.”
Kocsis Pál
A rendező szerint az eredeti műben “van egy kis probléma” azzal, ahogy a szerző Évával bánik. “A műben nagyon sokszor otthagyja Madách a nőt, és ez a hiányjel nálunk játszott hiányjel. Nemcsak egy hiányzó szereplőről van szó, hanem a hiányáról is.” Természetesen Ádámmal történnek az események, halad előre a történelem forgatagában, de az Éva utáni vágyakozása és az ő keresése mindvégig hangsúlyos marad.
Amikor arról kérdeztük, mit adnak hozzá a bábok a történetmeséléshez, a rendező kifejtette: a bábok alkalmazásának egy előadásban akkor van értelme, ha plusz réteget adnak hozzá a történethez. “A színészek, akik a bábokkal játszanak – Ádám és Éva – ebben a történetben tulajdonképpen maguk is bábok a Mindenható tekintetében. Hiszen teremtett lények, akiket valaki megalkotott, és az iránta való hit kérdőjeleződik meg ebben a történetben. A báb tehát ennek egy újabb dimenzióját nyitja meg.”
