Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
10°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
10°C

A magyar kultúra napja alkalmából megnyitják a látogatók előtt a veszprémi érseki palota könyvtárszobáját

2026. január 20. 22:36 // Forrás: Salt communications
Különleges programokkal készül a magyar kultúra napja alkalmából a Veszprémi főegyházmegye: a január 22-ét követő szombaton, január 24-én megnyitják a nemrég megújult Koller-könyvtárat, amelynek múltját és könyvritkaságait vezetett sétán fedezhetik fel az érdeklődők.

„Az érseki palotában a főpásztor lakrészét szabályozott rend szerint alakították ki a 18. században: az első helyen a magánkápolna állt, ám azt a könyvtár követte, hiszen a püspököknek mindig is feladatuk volt, hogy a legújabb, legértékesebb, a különböző tudományágakról szóló könyveket összegyűjtsék. Nagyon érdekes gyűjteményről van szó, amelyet örömmel mutatunk meg” – mondta dr. Udvardy György veszprémi érsek a több mint 2200 kötetből álló Koller-könyvtárról.

Fotó: Nagy LajosFotó: Nagy Lajos

A veszprémi érseki palota északi szárnyában lévő barokk helyiséget a várnegyed megújításának részeként restaurálta a Veszprémi főegyházmegye, a kötetek nemrég kerültek vissza a polcokra. A több száz éves könyvritkaságok és a bútorzat védelme érdekében fontos, hogy a hőmérsékletet és a páratartalmat megadott szinten tartsák a helyiségben, ezért azt csak kiemelt alkalmakon nyitják meg a látogatók előtt. A magyar kultúra napjához kapcsolódóan, a jeles dátumot követően január 24-én, 11:30-kor azonban vezetett séta indul, amelyen az érseki palota látogatható terein kívül a különleges könyvtárszoba múltját és kincseit is megismerhetik az érdeklődők dr. Karlinszky Balázs, a Veszprémi Érseki Könyvtár és Levéltár igazgatójának vezetésével.

Ezen a napon más programok is várják a veszprémi várnegyedbe érkezőket. A látogatók 10 és 18 óra között megtekinthetik a Biró-Giczey-házat és kiállításait, valamint részt vehetnek a Szent Mihály-főszékesegyház terein (beleértve a megújult altemplomon is) végigkalauzoló, 14 órakor induló sétán, 16 órától pedig az érseki palotát és a Gizella-kápolnát csodálhatják meg egy vezetett séta keretében.

Fotó: Nagy LajosFotó: Nagy Lajos

Egy 1550-ből származó díszes Bibliát is őriz a Koller-könyvtár

Az érseki palotát építtető Koller Ignác műveltségéről és könyvszeretetéről árulkodik, hogy a könyvtárnak otthont adó helyiség közvetlenül a főpásztori lakrész és a püspöki magánkápolna között kapott helyet. A polcokon sorakozó 2225 kötet közül 708 Koller Ignácé, 58 Padányi Biró Mártoné volt, több könyv pedig az 1777-ben püspökké szentelt Bajzáth József, valamint a főpásztori székben őt követő Rosos Pál Sándor gyűjteményéből származik.

„A Koller-könyvtár gyűjteménye főként 16–18. századi kötetekből áll, ám 19. század elejéről származó könyvsorozatokat is találhatunk a polcokon. Félszáz antikva, vagyis 1500–1600 között nyomtatott kötet is része a könyvtári állománynak, amelyek közül a legrégebbi 1502-es” – mondta dr. Karlinszky Balázs.

Fotó: Nagy LajosFotó: Nagy Lajos

A könyvtárszoba egyik legértékesebb darabja egy 1550-es, díszes lyoni Biblia, de különleges az az 1574-es metszetgyűjtemény is, amely antik és humanista írók, tudósok síremlékét – többek között Janus Pannoniusét – mutatja be, akinek egy epigrammája is szerepel a kötetben.

Ma is megcsodálhatjuk az eredeti berendezést

A Koller-könyvtár azonban nem csupán a könyvritkaságok miatt egyedülálló: ez az érseki palota egyik érintetlen része, amelyet az elmúlt 250 évben egyszer sem alakítottak át. A bejárat fölött Koller Ignác portréja látható, amelyet Franz Anton Palko osztrák festőművész készített. A könyvtár dísze a terem eredeti, 18. századi aranyozott hársfa csillárja, amelyet soha nem alakítottak át elektromos rendszerűre, a történeti kialakítás megőrzésére törekedtek.

Az értékes, több mint két és fél évszázados berendezést a farestaurátorok az elmúlt időszakban aprólékos munkával újítottak meg: restaurálták a mennyezetig érő impozáns polcrendszert, a faburkolatot, a belső ablakszárnyakat és -tokokat, valamint a könyvtárszoba parkettáját és bútorait is, így a látogatók ma már eredeti pompájában csodálhatják meg a Koller-könyvtárat.

vehir.hu
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.