A brüsszeli közlemény szerint a belga fővárostól mintegy harminc kilométerre fekvő Leuven további négy településsel - Brugge, Gent, Kortrijk, Molenbeek és Namur - városokkal versengett Belgiumban a cím elnyerésért. A Brüsszellel szomszédos egyetemi városnak 104 ezer lakosa van, és több mint 60 ezer diák lakja.
Leuven kulturális fővárosként a kapcsolatok építését, valamint az ember és a természet közötti kapocs erősítését kívánja középpontba állítani. Az események nemcsak a városban zajlanak majd, hanem mintegy két tucat közeli településen a flamand Brabant régióban. Az éves eseménysorozat az előzetes becslések szerint hárommillió látogatót vonz majd.
Belgium ötödik alkalommal ad otthont Európa Kulturális Fővárosának Antwerpen (1993), Brüsszel (2000), Brugge (2002) és Mons (2015) után.
A történelmi városháza és a Szent Péter-templom Leuvenben (Fotó: Thaler Tamas / Wikimedia)
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 2030-ban az uniós országok települései közül Leuven mellett egy ciprusi város, Larnaka, vagy Limasszol lesz Európa Kulturális Fővárosa. A címért továbbá két uniós tagjelölt ország városa verseng, az ukrajnai Lviv, illetve a montenegrói Niksic. A végső kiválasztottakról a zsűri az előbbiek esetében decemberben, utóbbiak esetében még az ősz folyamán dönt.
Az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetővé teszi az érintett városok számára, hogy a kultúrán keresztül fokozzák helyi és regionális fejlődésüket. Emellett hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket biztosít mind a városok, mind a környező régiók számára.
Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.
Ez idáig két magyar város, 2010-ben Pécs, 2023-ban pedig Veszprém viselhette az Európa Kulturális Fővárosa címet.
