Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C

A labancok orrára koppintott a magyar Marty McFly

2025. május 11. 20:55
Negyven évvel a Vissza a jövőbe bemutatása előtt elkészült egy magyar film, a Szíriusz, ami sok elemében előrevetítette a klasszikussá vált időutazós mozit.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmarchívuma nemcsak őrzi a magyar filmtörténet alkotásait, hanem időnként egy-egy tekercs felújítására is tud forrást fordítani. Nagy restauráción esett át az első magyar sci-fi film, az 1942-ben bemutatott Szíriusz is az elmúlt években, és időről időre műsorra is tűzik – legutóbb a budapesti Corvin mozi sci-fi filmklubjában vetítették áprilisban. 

Baló Elemér és Szilassy László (Fotó: NFI)Baló Elemér és Szilassy László (Fotó: NFI)

A szakemberek csodát műveltek: a hang tiszta, nem recseg, a kép nem szemcsés, nem ugrál – vagyis a film élvezhető, egyáltalán nem olyan fejfájdító élmény, mint a Duna tévén látható két világháború között készült mozik. 

A történet szerint a kalandor magyar nemes, Tibor Ákos (Szilassy László) összeismerkedik a hóbortos feltalálóval, Sergius tanárral (Baló Elemér), aki állítása szerint feltalálta az időgépet. Több se kell főhősünknek, rögtön ki is próbálja a masinát, és visszautazik a 18. századba. A professzor ugyanarra figyelmezteti Ákost, amire később Doki is Marty McFly-t: ne árulja el, honnan érkezett és ne avatkozzon be a történelem folyásába, különben könnyen meg nem történtté teheti a saját létezését. Mondanom sem kell, főhősünk pontosan ugyanazt teszi, amit amerikai kollégája: folyton jövőbeli eseményekre utalgat, azon nyomban felkeresi az őseit, és amikor csak alkalma adódik rá, bajba keveredik. 

Ákosban buzog a magyar virtus, és nehezen viseli, hogy Mária Terézia korában a nemesség semmiféle ellenállást nem mutat a Habsburg-házzal szemben, sőt: életüket és vérüket ajánlották a királynőnek és együtt mulatnak az osztrák arisztokráciával. Amikor dédapja ünnepi fogadásán találja magát, minden alkalmat megragad, hogy pimasz beszólásaival borsot törjön a labancok orra alá. Mindeközben szerelembe is esik: színre lép ugyanis Karády Katalin mint Rosina, a velencei énekesnő. A történet végül – újabb párhuzam a Vissza a jövőbe harmadik részével – párbajba is keveredik. 

Sajnos végül kiderül, hogy a feltaláló Sergius valójában kötözni való bolond, és az egész időutazást csak Ákos álmodta, miután az első méterek után lezuhantak az „időgéppel”, és úgy beverte a fejét, hogy két napig hallucinált tőle. Ennek ellenére az első magyar időutazós sci-fi megelőzte a korát, és ha nem tudnám, hogy negyven évvel a Vissza a jövőbe előtt készült, meg is vádolnám azzal, hogy egynémely poénját onnan nyúlta. 

Karády Katalin és Szilassy László (Fotó: NFI)Karády Katalin és Szilassy László (Fotó: NFI)

A tanulság? Érdemes odafigyelni a Filmarchívum szakembereinek munkásságára, mert egészen meglepő kincsek kerülhetnek ki a kezeik közül: jó minőségben nemcsak nézhetővé, hanem élvezhetővé is varázsolják a magyar film aranykorának alkotásait.

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.