Mielőtt azonban alámerülnénk az itteni demográfia mélyvizében, szükséges lehatárolni a Balatont, mint turisztikai térséget. Ez a jogi kategória, összesen 177 települést foglal magában, amelyből 52 bír azzal az előnyös adottsággal, hogy közvetlen a vízparton fekszik, vagy nagyon közel hozzá. A többieket a turisztikai szakzsargon háttértelepülésnek hívja, ráadásul némelyik már inkább a Bakonyhoz tartozik, vagy mélyen bent van a Somogyban. Mindez pedig szinte lehetetlenné teszi, hogy egységesen elemezzük a térséget, de Szántó Balázsnak nem is ez volt a célja előadásával. Érdekes tendenciákra és azok okaira igyekezett felhívni a figyelmet.
Kezdve a népességszám alakulásával, ami az elmúlt húsz évben az országos tendenciával megegyezően itt is fogyatkozott. Igaz, némileg kisebb mértékben, amíg a teljes ország tekintetében 6%-kal lettünk kevesebben, a balatoni turisztikai régióban 5%-os fogyást regisztráltak a demográfusok.
Ugyanakkor vannak olyan oázisszerű települések, ahol emelkedni tudott a lakosságszám.
Szántó Balázs
Főleg Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred, Keszthely, valamint Siófok agglomerációjában, ugyanakkor ezeket a számokat párba állítva a tőlük alig 10-15 kilométerrel távolabb fekvő települések drasztikus lakosságszám-csökkenésével, már kitűnik, hogy mennyire más helyzettel kell szembenéznie a polgármestereknek egy azon turisztikai régión belül.
Somogy vármegye háttértelepülései például két évtized alatt minden nyolcadik lakosukat elvesztették, vázolta a helyzetképet Szántó Balázs.
A települések korfájának elemzésekor pedig még árnyaltabb lett a Balaton társadalmának képe. Az előadó itt szintén a kétezres évek és a 2022-es népszámlálás adatait vetette össze, amiből könnyen kiolvasható, hogy amíg az ezredforduló környékén több gyermek élt a turisztikai régióban, mint nyugdíjas, mára ez megfordult. Ráadásul az elöregedés még intenzívebb, mint az országos tendencia. Leginkább a vízparti településeknél legszembetűnő mindez, ahol nagyjából egy gyermekre két időskorú jut.
Hogy miért, arra is rátért előadásában Szántó Balázs, de előtte érdemes még egy pillantást vetni az itt élők összetételére iskolázottság szempontjából.
Ebben az esetben is az országos statisztikáktól indulva – ami szerint 2011 óta folyamatosan emelkedik a diplomások aránya, ma már minden ötödik ember végzett egyetemet – a Balaton közvetlen közelségében, kiváltképp a Veszprémhez és Keszthelyhez, tehát a Pannon Egyetemhez és a Georgikonhoz közeli térségekben ez az arány még magasabb. Viszont itt is markáns eltérés figyelhető meg a tótól távolabb első falvaknál. A Somogynak vannak olyan részei, ahol mindössze a lakosok 9%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ez magával hozza azt is, hogy a munkanélküliség itt a legmagasabb, a lakosság digitális kompetenciája pedig a legrosszabb.
De nézzük meg, hogy kik azok, akik a Balaton társadalmát az utóbbi években átalakították és nem elhanyagolható módon differenciálták mind életkor, mind iskolázottság szempontjából!
Szántó Balázs itt is a népszámlálás adatait hozta, ami pontosan megmagyarázza ezt.
A módszertan szerint a népszámlálás eszmei időpontjában, tehát 2022. október 1-jén megnézték, hogy kik azok, akik ezen az 52 településen éltek ezen a napon, de az elmúlt öt évben költöztek ide. A körülbelül 146 ezer emberből 16 ezret tesz ki az ő arányuk.
Nagyjából 2800 fő volt az, aki külföldről érkezett közvetlenül a Balaton partjához. Budapestről nagyjából 5000 fő költözött át, az elmúlt öt évben, ők elsősorban a budai kerületekből érkeztek, a többiek elszórtan az országból. Ezért is mondják sokszor, hogy a Balaton-part egyfajta külső kerülete lesz lassan a fővárosnak.
Külföldről zömében Európán belül jöttek új lakosok. Legtöbben Németországból, az ukrán konfliktus miatt pedig a második küldő ország a sorban Ukrajna volt az elmúlt években, de Ausztria, illetve az Egyesült Királyság is ott van az élmezőnyben.
A külföldről költözők egyébként jellemzően a zalai, illetve somogyi partszakaszt részesítik előnyben. Ez különösen igaz akkor, hogyha kizárólag külföldi állampolgárságuk van. Viszont, ha már rendelkezik magyar állampolgársággal, vagy kizárólag magyar állampolgárságuk van, akkor már sokkal inkább a Veszprém vármegyei partszakasz a népszerűbb. Ugyanez igaz a kettős állampolgárokra is.
„Vajon sikeresek-e azok a települések, amelyek a népességüket tudják gyarapítani? Vajon sikeresek-e azok a települések, ahol azt látjuk, hogy egyre magasabb az értelmiségiek aránya, és elindultak egy skanzenesedés felé, közben kihalnak? És a természetnek, a Balatonnak ez mekkora siker? Hiszen a Balatonnak nem mindegy az, hogy az ő mindenkori társadalma hogyan tekint a természetre. Leigázni szeretné, vagy harmonikusan együtt élni? – Tette fel a kérdéseket Szántó Balázs az előadásának végén, viszont ezekre a válaszadást meghagyta a későbbi konferencia témájának.
