A Zöld Diákparlament kétévente tartja üléseit, a tizenhat éves hagyományát tekintve pedig egyedülálló Magyarországon a fiatalok közéleti fórumainak sorában. Ráadásul Veszprém vármegye az aktivitását tekintve még inkább kiemelkedik a többi város közül, a mostani rendezvényre is tizenegy iskola összesen kilencven tanulóval regisztrált.
A Városháza Kossuth-termében tartott fórum résztvevőit először Csík Richárd, önkormányzati képviselő, fenntarthatósági tanácsnok köszöntötte, aki amellett, hogy felsorolt több olyan fejlesztést a városban, ami a környezettudatosságot hivatott erősíteni külön kiemelte a fiatalok társadalomformáló erejét is. Mint mondta, sokszor a gyerekek tanítják meg szüleiknek, hogy milyen magatartásmintákat kövessenek a fenntarthatóbb életmód érdekében.
Csík Richárd
Ezután Szűcs Attila, a Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont részéről, mint az esemény egyik főszervezője beszélt a diákokhoz, kiemelve, hogy a Zöld Diákparlament egyik küldetése az, hogy a fiatalok ne csak reagálni tudjanak a közéleti változásokra, hanem formálják is azokat.
A fórum egyébként a városi biológiai sokféleség megőrzését és növelését állította a témák középpontjába, amikről először szakemberek tartottak előadásokat, majd közösen dolgozták fel és vitatták meg a diákok hallottakat.
Az első ilyen prezentációt Dr. Domokos Endre, a Pannon Egyetem oktatója tartotta a városi vízvisszatartás jelentőségéről.
Dr. Domokos Endre
Ő egy megdöbbentő statisztikával kezdte előadását, miszerint, ha folytatódik a mostani éghajlatváltozás tendenciája, akkor könnyen lehet, hogy 2050 környékén már lesznek olyan nyaraink, amikor nem fog esni az eső. Emiatt pedig különösen fontos, hogy az ember kialakítsa azokat a természetes víztároló megoldásokat, amelyek segíthetnek az aszályos időkben.
Domokos Endre példaként hozta fel a süllyesztett terek kialakítását, olyan mérnöki megoldásokat, amikor alacsonyabbra tervezik a városi parkokat, ahol a víz tölcsérszerűen össze tud gyűlni a föld alatt, kiváló természetes tárolási módot alkalmazva.
De ugyanígy segíthetik az esővíz megőrzését a vízáteresztő útburkolatok is, ez ráadásul a felhőszakadások során tapasztalható hömpölygő vízfolyásokat is lecsökkentheti. Szintén jó megoldás egy lapostetős ház esetében, ha a tetőre dézsákban növényeket ültetnek, vagy akár befüvesítik az egészet.
Az előadásban a Pannon Egyetem oktatója kitért arra is, hogy egy természetes pázsit a nyári kánikulában akár 35-40 Celsius fokkal is hűvösebb lehet, mint a felforrósodott aszfaltréteg.
A környezeti sokszínűség erősítése kapcsán pedig kiemelte a méhek és rovarok jótékony jelenlétét a városi környezetben. Hiszen ezek az élőlények a természet folyamatának részeként segítik a növények beporzását, miközben odavonzzák az énekesmadarakat is, ez így együtt pedig egy sokkal élhetőbb és természetesebb városi környezetet tud kialakítani, de a legelső lépés, hogy a zöldövezetek növelésével az ő élőhelyüket biztosítsa először az ember.
Domokos Endre előadásán kívül még Fodor Anita tájépítész beszélt a rovarbarát kert és városi méhészet fontosságáról, valamint Ferenczik Brigitta a Pannon Egyetem fenntarthatósági törekvéseiről.
Az előadások sora azonban nem merült ki a szakmai előadásokban, az iskolák saját maguk is bemutatták, hogy milyen fenntartható megoldásokat alkalmaznak a mindennapokban, így egymás egyszerű példáiból is tanulhattak a diákok és oktatóik.
A program a (TKP2021-NKTA-21 számú projekt keretében) a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatással, a 2021. évi Tématerületi Kiválóság Program pályázati program finanszírozásával valósul meg.
