Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 4. Izidor
Veszprém
13°C
2026. április 4. Izidor
Veszprém
13°C

Felejthetetlen est előtt az opera kedvelői

2010. július 30. 6:00
Két nagy név az opera világából: Komlósi Ildikó és José Cura. Bizonyára felejthetetlen élményt nyújtanak péntek este Veszprémben.

Az idén 48 éves Cura karrierje 1978-ban kezdődött, de az igazi kiugrást a hat évvel későbbi Domingo énekverseny hozta el számára. Már gyerekként is a zenével foglalkozott, édesapja nyolcévesen beíratta zongorázni, de néhány óra után tanára hazaküldte, mondván, nincs tehetsége a zenéhez. 12 évesen ismét hangszert vett a kezébe, gitározni tanult. 16 évesen kezdte meg zeneszerzői és zongoratanulmányait. A Rosariói Nemzeti Egyetem és a Buenos Aires-i Teatro Colón Művészeti Karán előbb zeneszerzést, majd karvezetést tanult, és egyidejűleg az egyetemi kórus másodkarnagyaként dolgozott. 1988-ban Horacio Amauri irányításával kezdett komolyabban foglalkozni az énekléssel.

Az egyre nehezebb életkörülmények miatt 1991-ben családjával együtt Olaszországba költözött, elmondása szerint a házát egy mai koncertje árának negyedéért adta el, hogy repülőjegyet vehessen. Sokáig egy garázsban, nehéz anyagi körülmények között éltek, de a kemény munka és a kitartás meghozta gyümölcsét. Az olasz melodrámai, belcanto stílus szakavatottja, Vittorio Terranova vette szárnyai alá. Első főszerepét 1993-ban kapta Triesztben, Bibalo La Signorina Giulia című produkciójában, majd egyre rangosabb fellépések következtek. Járt Londonban, Párizsban, Bécsben, Milánóban, de Japánt és az USA-t is meghódította. 1994-ben többek között már olyan szerepekben debütált, mint Ismael (Verdi: Nabucco), Don Alvaro (Verdi: A végzet hatalma), Ruggero (Puccini: La Rondine) vagy Roberto (Puccini: Le Villi). Az 1994-es énekverseny megnyerése a televíziós közvetítésnek köszönhetően a nemzetközi figyelmet is ráirányította. 20 évvel a színpadi debütálását követően vált híressé – Cura úgy véli, ez a hosszú felkészülési idő tette igazán erőssé.

Néhány évi párizsi tartózkodás után Madridban telepedett le családjával, immáron 31 éves, házas, és három gyönyörű gyermeke van. Legemlékezetesebb alakítását 1997-ben a Berlini Filharmonikusokkal és Claudio Abbadóval Verdi Otellójaként nyújtotta. Pályafutása során a híres és közismert operaszerepek eredeti megformálása tette világhírűvé. Ő az első olyan előadóművész, aki egyszerre vezényel és énekel – mind koncerteken, mind lemezfelvételeken. A hagyományoktól eltérő, különleges előadások megalkotójaként operatörténelmet írt akkor is, amikor a Hamburgi Operaházban először a Parasztbecsületet vezényelte, majd a szünet után a színpadra lépett, és elénekelte Canio szerepét a Bajazzókból. Színészi alakításai és karizmatikus színpadi megjelenése indokolja, hogy a világ legrangosabb operaházai kérték fel televíziós opera vagy koncertszerű előadás főszereplőjének. Nem csak operaénekes, hanem zeneszerző, karmester, színész és egy igazi showman a színpadon, de a fotóművészet is közel áll hozzá.

Magyarországon 2000-ben debütált a Magyar Állami Operaházban, azóta számos fellépésen van túl hazánkban. Visszatérő vendég Veszprémben is, az első Játékokon már bemutatta fantasztikus tehetségét és elhivatottságát, ekkor egyébként a város díszpolgári címet adományozott neki.

Partnere pénteken este a nem kevésbé híres magyar mezzo, Komlósi Ildikó, akivel 2006-ban együtt vehették át Veronában az aréna nemzetközi operadíját, tavaly pedig együtt énekelték Mascagni Parasztbecsületét a New York-i Metropolitan Operában.

Az 1959-es születésű Komlósi Ildikó 1984-ben Ónodi Mária növendékeként diplomázott a Zeneakadémián, majd Londonban és Milánóban folytatta tanulmányait. Kilenc évig volt a Magyar Állami Operaház tagja. 1986-ban a Pavarotti énekverseny győzteseként debütált Verdi Requiemjében Pavarotti mellett, Lorin Maazel vezényletével. A versenygyőzelmek után előbb Bécsben és Frankfurtban, majd 1990-től a milánói Scalában aratott emlékezetes sikereket.

A kilencvenes években meghódította a Távol-Keletet, majd Észak-Amerikát is; a New York-i Metropolitanben 1999-ben debütált. Egyetlen operatársulat mellett sem kötelezte el magát, de a Milánói Scala, New York-i Metropolitan, a bécsi Staatsoper, a drezdai Semperoper, a Veronai Aréna, és a londoni Covent Garden gyakori meghívottja. Bartók operájának Juditját több mint százszor énekelte a világ minden táján, ez egyik kedvenc szerepe a mai napig. A művésznő már a világ valamennyi híres operaházában fellépett, itthon viszonylag ritkán hallható, ezért is különleges a veszprémi gálaest. Mi sem bizonyítja jobban a felfokozott várakozást, hogy az előadás előtt hetekkel minden jegy elkelt.
 

Cseh Zoltán
további cikkek
A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban húsvét A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban Nagypéntek csendje és megrendítő mélysége töltötte be a Szent Mihály Főszékesegyház falait, ahol Dr. Udvardy György érsek atya vezetésével tartották meg az Úr szenvedésének és halálának liturgiáját. Az egyház egyik legcsendesebb, mégis legbeszédesebb napján nem mutatnak be szentmisét – a „csonka mise” egyszerűsége még inkább ráirányítja a figyelmet a kereszt titkára. ma 12:58 „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. 2026. április 2. 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. 2026. április 2. 14:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.