Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C

Toldi is megküzdött vele, aztán kipusztították, most viszont ismét benépesítette a magyar erdőket

2024. augusztus 3. 11:39
1942-ben kilőtték az utolsó egyedet is, viszont a délszláv háború miatt ismét megjelent Magyarországon az aranysakál, vagy más nevén a nádi farkas. Ma körülbelül hatvanezer példány élhet a magyar erdőkben, többek közt a Bakonyban is.

Évtizedekig azt gondolták a tudósok, hogy az aranysakál kihalt Magyarországról és sokáig valóban így lehetett, viszont a délszláv háború rávilágított, hogy nem csak az emberek menekülnek el a borzalmak elől egy területről, hanem a vadvilág is.

Először az ország délnyugati területéről, a Dráva környékéről jelentették, hogy látták a rókához hasonló állatot, majd innen gyakorlatilag Magyarország összes erdőjébe eljutottak a Mátra és a Bükk hegyvidékes részeit leszámítva.

Az aranysakál hivatalosan a kutyafélék családjába tartozik és sokan összetévesztik a rókával fejformája miatt, holott a sakálnak hosszabbak a lábai és bundája is inkább barnás ellentétben a róka vöröses színével, arról nem is beszélve, hogy kétszer akkorára is meg tud nőni, mint vöröses társa. A köznyelvben nádi és réti farkasként, toportyánként és csikaszként is szokták emlegetni.

fotó: Völgyi Sándorfotó: Völgyi Sándor

Az emberre nem jelent komolyabb fenyegetést, habár Arany János a Toldiban hosszan ír arról, ahogy a főhős megküzd egy ilyen állattal. A háziállatokra viszont veszélyes és főleg a Somogyban komoly károkat is okoztak már. A védekezést tovább nehezíti, hogy a toportyánok gyakran párban, vagy kisebb csoportban járnak vadászni, ha pedig egyikük csapdába kerül, azt a többiek megjegyzik és elkerülik azt a helyet, valamint megjegyzik a csapdákat is. Ugyanez igaz a vadászatára is, ha kilőnek egy aranysakált, de társa megmenekül, akkor a többi állat között „híre megy” hogy kerüljék el azt a területet.

Az aranysakálok jól érzik magukat Magyarországon. Az Agrártudományi Egyetem szakemberei ma 40-50 ezer közé teszik a számukat a hazai erdőkben, növekedési ütemük pedig negyven százalékos évente, a vadászati társaságok ezért elkezdték szabályozni az állományt, főleg mert természetes ellensége sincs a vadonban.

vehir.hu
további cikkek
Kellemetlen problémával kellett szembesülnie az űrhajósoknak a történelmi küldetésükön közélet Kellemetlen problémával kellett szembesülnie az űrhajósoknak a történelmi küldetésükön Mindössze néhány órával a NASA történelmi, Hold felé tartó Artemis-2 küldetésének kezdete után kellemetlen problémával találták szembe magukat az asztronauták. Az Orion űrhajó fedélzetén ugyanis felmondta a szolgálatot a mellékhelyiség. ma 13:20 Hegedűs Barbara: 'Az elterelés nem a mi érdekünk' választás 2026 Hegedűs Barbara: 'Az elterelés nem a mi érdekünk' Hirtelen jött a felkérés Hegedűs Barbarának, hogy legyen ő a Fidesz-KDNP jelöltje Veszprém vármegye 2-es, Várpalotától Balatonszepezdig húzódó körzetében. A jelölttel ennek okairól is beszélgettünk, de szóba kerültek a balatoni falvak infrastrukturális és demográfiai problémái és ezek eredői, mint például a kakaskukorékolás, a Tisza Párt jelöltjével egy rögtönzött politikai vitája, egy telefontörés története, de még Jeffrey Epstein is. ma 11:03 A felelős állattartás húsvétkor is közös felelősségünk közélet A felelős állattartás húsvétkor is közös felelősségünk A húsvéti időszakban évről évre sok családban merül fel, hogy élő nyulat ajándékozzanak a gyermekeknek. Fontos azonban tudatosítani: egy nyuszi nem ünnepi kellék vagy néhány napra szóló meglepetés, hanem érző élőlény, amelynek tartása hosszú évekre szóló felelősséget jelent. ma 10:38

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.