Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 4. Izidor
Veszprém
10°C
2026. április 4. Izidor
Veszprém
10°C

A hosszú élet titka lehet, hogy ott van a kiállítóterekben

2024. július 10. 11:44
Munkácsy, Picasso, Rembrandt, de akár egy újhullámos kortárs festőművész is képes arra, hogy akár tíz évvel is meghosszabbítsa az emberek életét. És akkor még nem beszéltünk a zenészekről, szobrászokról, vagy a költőkről. A kultúrafogyasztás nem kizárólag lelki feltöltődés, igenis fizikai hatást is kivált az ember szervezetében, állítja egy kutatás.

Kötter Tamás, József Attila-díjas író beszélt arról a legutóbbi VehírEsten, hogy a XXI. század értékvesztettsége számos kortárs művészeti alkotásban is leképezhető. Vagyis például, amíg Munkácsy Golgotáján a legapróbb részletekig ki van dolgozva minden ránc, arcvonás a festmény alakjain, addig manapság nem ritka, hogy egy kortárs kiállításon kacsacsőrű emberalakok előtt vakargatják az állukat az úgynevezett műértők, és persze a laikus tömeg is, akik csak valamilyen kultúrafogyasztásra vágynának.

Mostani cikkünkben viszont nem a klasszikus és a kortárs művészet már-már ideológiai feszültségében próbálunk igazságot tenni, sokkal inkább a tudományos eredményekre alapozva mutatunk be egy elméletet, ami szerint bármilyen művészeti tevékenység – ebbe beletartozik az alkotás és a fogyasztás is – képes arra, hogy akár egy évtizeddel meghosszabbítsa egy ember életét.

Nem véletlen, hogy egyre több orvos ír elő szinte receptre kultúrafogyasztást a pácienseinek. És itt nem csak a pszichológusokról van sző, pedig adná magát a sztereotípia, hogy a művészetek elsődlegesen a lélekre, ezzel együtt a mentális állapotra vannak jó hatással. Neurológusok és kardiológusok is élnek ezzel a receptúrával. Az ok pedig orvosilag is alátámasztott, hiszen a Parkinson-kór, a szívbetegségek, keringési zavarok és a depresszió ellen is hasznos, ha valamilyen kulturális terméket veszünk magukhoz, hiszen azok elindítanak az agyban bizonyos neurokémiai folyamatokat, különböző hormonokat és endorfint szabadítanak fel.

Egy ember agyában körülbelül 86 milliárd neuron van, ezekre pedig hatással van az érzékszerveinkből érkezett információ, kapcsolatot teremtenek köztük. Úgy, mint egy zene meghallgatása, egy festmény, vagy szobor beható tanulmányozása. Ebből pedig következik, hogy a művészet nem csupán intellektuális izgatása az embernek, hanem igenis komoly fizikai hatása van a szervezetre, már csak neuronszinten is. Egyfajta fizikai élményként is értelmezhető.

De a tudomány még ennél is továbbment, mint kedvenc festőnk képeinek nézegetése, vagy kedvelt zeneszerzőnk műveinek hallgatása. Az elmélet szerint fizikálisan az is pozitív hatást válthat ki, ha egy műalkotáson – származzon az a kultúra bármelyik válfajából – elsőre megrökönyödünk, adott esetben negatív érzéseket vált ki. Ilyenkor a neuronjaink között olyan idegpályák alakulnak ki, amelyek normál esetben nem, ez pedig segít fejleszteni az ellenállóképességet.

A tanulmány – amit a divany.hu szemlézett – még hasznos útmutatóval is szolgál egy múzeumlátogatónak. Mint írják, a probléma az, hogy sokan több időt töltenek egy kép keletkezéstörténetének és leírásának tanulmányozásával ahelyett, hogy elmélyednének a tényleges alkotás rejtelmeiben. Maradva a festmény példájánál, átlagosan 21 másodpercet időznek egy kép előtt, aztán futószalagszerűen jöhet a Szépművészeti, vagy az Uffizi következő alkotása. Ezzel szemben a helyes módszertan az lenne, ha mindenki elidőzne a képek előtt, megpróbálna legalább öt olyan apró részletet felfedezni, ami megragadja valamiért, közben hagyni, hogy hatással legyen a színvilág, a hangulat.

Becslések szerint, aki havonta legalább ez ilyen művészeti élménnyel meglepi magát, az akár tíz évvel is meghosszabbíthatja az életét. Hiszen akár mi magunk bontogatjuk szárnyainkat a művészetek végtelen erdejében, akár csak a klasszikus értelemben fogyasztjuk a már korábban elkészített műveket, mindez 25 százalékkal csökkenti a kortizol nevű stresszhormon szintjét a szervezetben, miközben fejleszti a végrehajtó funkciókat, a döntéshozatalt és az együttműködést, valamint építi a kognitív készségeket és fokozza a tanulást.

Hajas Bálint
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. 2026. április 2. 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. 2026. április 2. 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.