A szexualitás és a szerelem olyan nyíltan jelenik meg bizonyos mesékben, hogy abba szülőként is komolyan bele lehet pirulni. Sigmund Freud-hívőként egyből érdekelni kezdett, hogy vajon miért értelmezzük ennyire másként kicsiként és nagyként a látottakat, és végül olyan egyértelmű magyarázatot kaptam, hogy már nem gyöngyözik a homlokom, ha életem virága magyar népmesét néz.
A bíró okos lánya
,,Mert a mesemondók tudják, a szerelem, a szexualitás is része, nagyon is fontos része az ember életének. És a mesék éppen azért nagyszerűek és pótolhatatlanok, mert az élet teljességét mutatják már a gyermekeknek is, elhallgatások és hazugságok nélkül. Ezért jelenik meg bennük öröm és bánat, születés és halál, és persze a szerelem, a párválasztás, a szexualitás is ” – vallja Freud.
Vannak nagyon is egyértelmű példák, ki nem emlékezne A bíró okos lányára, aki a mellét takargatja, de a „csúnyáját” simán megvillantja Mátyás királynak, vagy A Székely asszony és az ördög című mesére, ahol elhangzik az alábbi mondat is a katona szájából, miközben az ördög kisuhan a lányka szoknyája alól: ,,Bújj ki ördög, mert én akarok belébújni!”.
Szerencsére Mekk Elek Mekk Úr Lak elnevezésű háza csupán urban legend, de Walt Disney klasszikusában, A három kismalacban az apukáról készült kép, mint rőf kolbász elég erős humorra vall. A jó hír, hogy ez csak felnőttként traumatizál, gyerekként még más-más értelmet tulajdonítunk a képeknek.
“A mese világa szimbólumokat használ, a gyerekeknél a valóság és a szimbolika, azaz a mese néha keveredik. Ám ettől nem rémülnek meg, hiszen nem a konkrét valóságot látják ebben, mint egy felnőtt, hanem a misztikusat. Számukra mindez inkább élményszerű, és nem annyira ijesztő, mint amilyen esetleg számunkra lehet.”
A székely asszony és az ördög
A meséből ugyanis mindenki annyit képes megérteni, annyi szintet tud annak szimbólumrendszeréből dekódolni, amennyire életkora képessé teszi, vagy pillanatnyi lelkiállapota engedi. A népmesékben a meztelenség soha nem volt tabu téma, a gyermekeknek ez még teljesen természetes, főleg, ha az otthoni környezetben is ezt tapasztalják. Később a felnőtt narratíva lesz az, amely a meztelenséget vagy a szexualitást elítélendővé teheti. Egy kisgyermek még nem társít mögöttes tartalmat hozzá, és a mesei elemeknek köszönhetően egy kisgyermek játékosan tanulhat az erkölcsi kérdésekről és a felnőttek világáról.
Ráadásul a népmesék eredetileg nem csak a kisgyermekek számára szóltak, hanem az egész közösségnek is, de a konkrét utalások a gyerekeknek csak mesei elemek maradtak. A szimbólumok nagyon egyszerűek a magyar népmesékben, a gödör, alma, lyuk, mind-mind a nőiességet jellemzi, míg a hal vagy a gólya fallikus szimbólum, így a férfiasság megtestesítője. A mesék erotikája, amely egyszere világnézeti és pánszexuális elemekkel átitatott, független tértől és időtől, emiatt a tanulság mindig és mindenki számára egyformán levonható.
A népdaloknak sem szabadott túl szókimondónak lenni, egy zárt, erkölcsös falu közösségében természeti elemek és szimbólumok közé kellett szorítani a direkt utalásokat, és közben mégis esélyt adni egyfajta incselkedésre az ellentétes nemek között:
,,Ürge van a gatyába,
nincsen, aki babrálja,
Szegény ürge hol lelapul, hun föláll,
míg egy tisztességes lyukra rátalál.”
Az ürge az ürge a kislányomnak, a lyuk, meg lyuk, nekem meg csak a szemem tágul kétszeresére, mikor hallom, hogy énekli.
Egy könyv teljesen más élményt nyújt, mint a hallgatósághoz igazított népi mese vagy dal. A történet alakítható ilyenkor a korosztályhoz, a hallgatóság nemi összetételéhez, adott hangulathoz és korszakhoz is. A tanulság pedig mindezekhez a meghatározó részletekhez viszonyítva, különböző értelmezésekben vonható le. A mesék és dalok segítség a gyermeki léleknek, hogy átélhesse és könnyebben kifejezhesse a számára még megmagyarázhatatlannak tűnő érzéseket, így egyszerre nyújt kapaszkodókat a nemi érésben és a felnőtté válásban is.
