Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C

Európa szintű kiállítás nyílt a Várbörtön Múzeumban

2024. április 3. 1:50
Nem csupán a régmúlt történeteit meséli el, komoly morális kérdéseket is felvet a Várbörtönben kialakított „Ember a rács mögött” című kiállítás, aminek hivatalos megnyitóját kedden délután tartották, most pedig már bárki szabadon látogathatja. Hogyan lehet büntetni úgy, hogy közben ne vegyük el a lehetőségét, hogy az ember visszailleszkedjen a társadalomba? Utópia mindez, vagy realitás? A választ a látogatókra bízzák miután megismerték Európa utolsó várbörtönéből kialakított múzeumot Veszprémben.

Dosztojevszkij mondta, hogy „egy társadalmat nem az alapján kell megítélni, hogy hogyan kezeli a kiemelkedő polgárait, hanem az alapján, hogy hogyan bánik a bűnözőivel.” Ez a morális dilemma az, ami a mindenkori büntetésvégrehajtás intézményénél időről időre felmerül. Függetlenül tértől és időtől. És pontosan ezt az alapkérdést vették elő Veszprémben is az EKF-programon belül, amikor nekiláttak a legendás várbörtön múzeummá való átalakításának.

Mostanra révbe ért a beruházás, a keddi hivatalos megnyitó után pedig már a nagyközönség előtt is megnyílt a nem hétköznapi tárlat, amibe már bejutni is formabontó módon lehet, hiszen a Ruttner ház földszintjéről – itt lehet egyébként a belépőt is megváltani – egy lift visz fel a régi őrbódéig, ahonnan a bejárat nyílik. A kijárat viszont már nem itt van, habár amikor még működött a börtön, több rab is megpróbált lepedőket összekötve erre megszökni, amiről külön szó van a kiállításon, most viszont már a déli oldalon a szintén most elkészült panorámalépcsőn lehet kijutni a Sziklai János utcára.

A hivatalos megnyitón Porga Gyula polgármester elsősorban arról beszélt, hogy az EKF kihívásai nem értek véget azzal, hogy egy erős mezőnyben Veszprém elnyerte a címet, de még akkor sem lehet ezt kimondani, amikor tavaly év végén sikeresen lezárták a programsorozatot. A kihívások tovább tartanak, hogy Veszprém használja, lakja be ezeket az elkészült fejlesztéseket, mondta.

A várbörtön múzeummal egy olyan unikális projektet sikerült megalkotni – folytatta – ami országosan is egyedülálló. Amellett, hogy a Ruttner-házzal közösen megmentették Veszprém egyik épített örökségét tanulságként szolgál a jövő nemzedékének is.

Hogy pontosan mi minden került be Az ember a rács mögött című kiállításba, arról korábbi cikkünkben olvashatnak, amikor az átadás előtti sajtóbejárásról tudósítottunk.

Kapcsolódó cikk
,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből
Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.
 

A megnyitón jelen volt Schmidt Mária a Terror Háza főigazgatója is. Ő beszédében elsősorban a kiállítás edukatív jellegét emelte ki. Azt, hogy a fiatalok betekintést nyerhetnek, hogyan alakult a büntetés gyakorlati megoldása és idővel milyen erkölcsi irányvonalak változtattak ezen. Ezalatt kitért arra, hogy a középkorban a társadalom számára veszélyes embereket még kivégezték, aztán a keresztény erkölcs térnyerésével egyre inkább előtérbe került az, hogy van lehetőség visszaintegrálni őket a társadalomba.

Ezzel pedig rátapintott a veszprémi kiállítás egyik legkülönlegesebb tulajdonságára. Hogy nem csak történeti betekintést enged a várbörtön évszázadaiba, hanem morális kérdéseket vet fel úgy, hogy egyébként nem foglal erkölcsi állást.       A látogatóra bízza, hogy hogyan éli át, mi marad meg benne a látottakról és hogyan fog ezután gondolkodni a társadalmi mechanizmusokról, aminek tagadhatatlanul része a büntetésvégrehajtás is.

A megnyitón jelen volt az összes városi intézmény vezetője, valamint a térséget képviselő politikusok is. Közülük Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter portálunknak nyilatkozva felidézte, hogy 2003-mas bezárásával ez volt Európa leghosszabb ideig működő várbörtöne. Ráadásul a falain belül kivégzéseket is végrehajtottak, volt olyan, hogy valakit politikai nézetei miatt. A kiállítás az ilyen, ártatlanul elítélt embereknek is emléket állít, valamint rávilágít a szabadság relativitására, hogy hogyan őrizték meg sokan gondolatban függetlenségüket egy ilyen zárt helyen is.

Fotók: Pesthy Márton

Hajas Bálint
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.