Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C

Kinyitottak egy ablakot és benézett rajta Brazília

2023. szeptember 2. 13:06
Na jó, ablak helyett sokkal inkább a várban felújított Simoga-ház új klubhelyiségét nyitották ki, ahol a Művészetek Háza legújabb fotókiállítását rendezték be, a főszerepben Brazíliával és egykoron emigrált magyarokkal. A péntek délutáni megnyitón részt vett Susan Kleebank, Brazília magyarországi nagykövete is, ahol kiderült, sokkal több közös van a magyar és brazil népben, mint elsőre gondolnánk.

A veszprémi várban zajló fejlesztéshullám nem csak az egyházi épületeket érte el, a Tűztorony lábánál található Simoga-ház sem maradt ki ebből a folyamatból, igaz, ez nem az érsekség várrekonstrukciós projektjének volt a része, hanem az Európa Kulturális Főváros programból finanszírozták. Pont úgy, mint a tőszomszédságában található Foton létrehozását, vagy a Tűztorony környékének felújítását.

A Simoga-házat szeptember 1-jével nyitották meg és rögtön egy kontinenshatárokat lebontó tárlattal készültek a Művészetek Háza munkatársai. Pontosabban kettővel egyszerre, amelyek összekapcsolódtak, ez a kapocs pedig Brazília volt a fotókiállításban.

Az első tárlaton Kurt Klagsbrunn, osztrák fotóművész képeit mutatták be. Az osztrák, zsidó származású Klagsbrunn a második világháború idején Bécsből emigrált Brazíliába, ahol menedéket talált. A fotóművész itt új hazára lelt és a háború után is Brazíliában maradt. A brazíliai élete alatt végig fotózta a dél-amerikai országot. Nem csak a természeti csodákat, hanem az emberek mindennapjait is. Brazíliában többen vallják, hogy az ő képei is segítettek abban, hogy a brazilok látásmódja, a saját magukról és haázjukról alkotott képük megváltozzon egy pozitívabb irányba.

Veszprémbe az 1940 és 1960 között képeiből készült válogatást hozták el. A képek dokumentációs és művészi értékük mellett megőrzik azt a frissességet, amellyel a fiatal európai fotós felfedezte Brazíliát. Tanúi annak a folyamatnak is, amelynek során a menekültek, akik arra kényszerültek, hogy hátrahagyjanak mindent hazájukból, megtalálják az eszközöket arra, hogy újraépítsék érzelmi és szakmai kapcsolataikat azon a földön, amely menedékül szolgált nekik. A sorozat képei közéletet és magánéletet, politikát és gazdaságot, gazdagokat és szegényeket, vidéki falvakat és nagyvárosokat ábrázolnak. Megjelennek rajta a brazil futbalmeccsek hangulatképei, de Klagsbrunn a riói karneválon is készített emberközpontú képeket.

A megnyitón ott volt Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter is, aki beszédében kiemelte: amikor belekezdtek az Európa Kulturális Fővároa program megvalósításába Veszprémben, arra számítottak, hogy így még jobban megismerik Európát és Európa is Veszprémet, de végül ezt túlteljesítve új barátokra is leltek, ráadásul egy olyan ország esetében is, mint Brazília, amelyik nincs is a kontinensen.

A miniszter ezzel arra is utalt, hogy ez már a harmadik olyan Brazília-tematikus kiállítás, ami Veszprémbe jön az EKF évben, ezzel pedig a két nemzet kapcsolata is erősödik, kulturális alapokon.

Hegedűs Barbara, Veszprém alpolgármestere is ezt a kulturális alapokon épülő hidat emelte ki a köszöntőjében, ami a két nemzet között egyre inkább erősödik az EKF alatt, és aminek Veszprém fontos építője.

Brazília és Magyarország közti kapcsolat viszont nem csak most kezd kibontakozni. Valójában számos magyar gyarapította és formálta az évtizedek alatt Brazília államát. Ők ugyancsak a Holokauszt idején emigráltak ki a tengeren túlra, de tehetségük kibontakoztatásában ez sem gátolta őket.

Pont erről szól a Művészetek Háza másik, Kurt Klagsbrunnéval rokon fotókiállítás. A tárlat a nagykövetség és a brazíliai Stefan Zweig Ház közös szervezésében jött létre. Ez az intézmény számos olyan emléket őriz, amelyekben a Brazíliába emigrált európaiak, főleg zsidók élete elevenedik meg. A Veszprémbe hozott fotókon összesen 39 ilyen embert mutatnak be, közülük pedig 12 magyart.

Ilyen például Szenkár Jenő karmester, aki – miután elmenekült Brazíliába – ott létrehozta az ország első szimfonikus zenekarát. De említhetnénk Kürschner Izidort is, aki labdarúgóedzőként elsőként ért el sikereket nemzetközi porondon is Brazília egyik legnépszerűbb klubkával, a Flamengoval.

Őket és a többi Brazíliába menekült ember munkásságát is méltatta Susan Kleebank, nagykövet, aki hangsúlyozta, hogy Brazília meleg szívvel befogadta ezeket az emigránsokat, akik a világháború és a nácizmus szörnyűségei elől menekültek hozzájuk, ők pedig meghálálva ezt gyarapították Brazíliát gazdaságilag, kulturálisan és a művészetekben is.

A kiállítás a Művészetek Háza S-stúdiójában, a Simoga-házban szeptember 1-től látogatható.

vehir.hu
Szalai Csaba
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Meglepő támogatója akadt Navracsics Tibornak a tapolcai választókerületben közélet Meglepő támogatója akadt Navracsics Tibornak a tapolcai választókerületben Egykori politikai riválisa, a volt jobbikos országgyűlési képviselő és korábbi tapolcai alpolgármester, Rig Lajos egy videóüzenetben kéri arra a választókat, hogy Navracsics Tiborra szavazzanak a közelgő országgyűlési választáson. tegnap 13:51 Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Life&Style Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Amikor a poharunkba töltünk egy szépen csillogó bort, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy valójában folyékony történelmet tartunk a kezünkben. A Kárpát-medence lankáin egykoron olyan elképesztő gazdagságú szőlőkultúra virágzott, amelynek csodájára járt a világ, ám a történelem viharai, a filoxéravész és a modern kor iparosodott tömegtermelése szinte nyomtalanul elsöpörte ezt az örökséget. Pedig képzeljük el, milyen felemelő érzés lenne megízlelni ugyanazt a bort, amellyel egykor IV. Béla királyunk koccintott, vagy belekortyolni abba, amelyből Mária Teréziának is töltöttek az udvari ünnepségeken! Ezek a letűnt korokat idéző, levéltári iratokban és régi dűlők szélén megbúvó régi magyar fajták – a sárfehér, a góhér, a piros bakator vagy éppen az eredeti, ősi kadarka – mind egy-egy palackba zárt időgépet jelentenek. És bár elvétve, de még a mai napig fellelhetőek néhány hűvös pincében. Pont, mint a somlói borász, Andrási László  pincéjében is, akinek kezdeti kedvtelése, amivel az ősi magyar fajták felé fordult mára a szenvedélyévé vált, és nem fél a tettek mezejére sem lépni, ha a megmentésükről van szó. tegnap 14:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.