A harminc éve alapított lap mostantól várostörténeti folyóiratnak számít, ehhez elsőként Porga Gyula polgármester gratulált. Kifejtette, a város lelkiismerete a lap, amely Veszprém múltját, kincseit, épületeit, s azok érdekes történetét mutatja be. Porga elmondta: számos olyan része újult már meg Veszprémnek, melyről a lap valamely számában szó volt.
Ilyen a Ruttner-ház, vagy akár az egykori Gyerekkórház. A polgármester kiemelte: a régmúlt történéseiben elmerülni olyan, hogy közben a jelent és a jövőt is formálja az ember. A cél eddig és most is az, hogy a régmúlt épületeit, kincseit, értékeit megtartva a huszonegyedik századi életmódra formálják azokat. Vagyis ne hagyjuk veszni, amit elődjeink felépítettek, hanem megőrizve azok legbelsőbb értékeit adjunk nekik új formát.
A Veszprémi Szemle bemutatása előtt Hegyi Dóra régész tartott előadást, méghozzá „Újabb ásatások a középkori Szent György-kápolna környezetében” címmel. Hegyi 2021 szeptemberében kezdte meg társaival a kutatást, 2022-ben már a próbafeltárásokkal párhuzamosan megindultak a megelőző feltárások is, melyek első fázisát a Szent György-kápolna környezetében és a tőle északra található Nagyszeminárium pincéjének délnyugati részén megvalósult teljes felületű feltárás jelentette.
A hatvankilencedik, az idei év második szám tartalmáról: a Tanulmányok rovatban Bagi Zoltán Péter adatokban gazdag tanulmányát olvashatjuk Veszprém várának egy hadműveletekben terhelt időszakáról, ami az 1552-1566 évek közé esett. Veszprém stratégiai szerepe 1543-tól jelentősen megnövekedett. Így nem véletlen, hogy kevesebb mint 15 év alatt a veszprémi vár kétszer is gazdát cserélt.
Dr. Földesi Ferenc
Az Évforduló rovatban olvasható közleményeket Hadnagy László születésének 100. évfordulója tiszteletére szenteli a lap. Farkasné Molnár Csilla írásában bemutatja Hadnagy László munkásságát, a szenvedélyes helytörténészét. Majd közlik Hadnagy László szerkesztett beszédét, amit Gyulaffy László végvári kapitány szobrának avatásán mondott el Gyulafirátóton.
