Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
10°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
10°C

Megelevenített szenvedéstörténet, avagy a passiójátékok története

2023. április 7. 9:56
Négy evangélista, Máté, Márk, Lukács és János is leírja Jézus szenvedéstörténetét egészen a feltámadásig. Ezek a bibliai történetek szolgálnak alapjául a ma ismert és ismét fénykorát élő passiójátékoknak. A tradíció már több száz éves, Magyarországon pedig pont 101 éve mutatták be az első ilyen előadást, amit azóta több másik követett. Cikkünkben bemutatjuk a passiójátékok történetét.

Jézus szenvedéstörténetének felidézése már az egészen korai keresztény kultúrában megjelent. Az első századokból írásos emlékek is fennmaradtak, hogy a húsvéti szertartások állandó eleme volt a passió felolvasása, igaz, akkor még kevésbé volt szabályzott az egyházi liturgia. Nagy Szent Leó pápa volt az, aki az 5. században elhelyezte a húsvéti liturgiában a passió pontos helyét: virágvasárnapra és nagyszerdára a Máté-passiót, nagypéntekre pedig a János-passiót. Ezután a 10. századra már mind a négy evangélista passiója bekerült a húsvéti liturgiába, de továbbra is csak felolvasás formájában.

Pontosabban sajátos éneklős, leginkább a gregoriánra hajazó formában adták elő, de visszamenve az időben a középkorig, nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ezt egy ember, vagy többen énekelték. Vannak viszont árulkodó jelek, hogy akár több ember is részt vett az ilyen középkori passió-előadásokban.

Ennek a dramatikus vonalnak a bizonyítékai azok a jelölések a korabeli dokumentumokban, amelyek megkülönböztetik az egyes sorokat tempó, hangmagasság és hangerő szempontjából. Jézus mondatai előtt például „t” betű, azaz tenere, vagyis „visszafogottan” állt, a tömeg szólamai előtt pedig „s”, sursum, azaz „magasan” jelzés volt.

Akkoriban – a 14-15 századról beszélünk – már általánossá vált, hogy hárman adták elő ezeket a passiójátékokat, némely esetben külön énekesek bevonásával.

A passiókban aztán egyre nagyobb teret kapott a zene is idővel. Megjelentek a többszólamú előadások és külön zenék születettek a passiókhoz. Mindez pedig sokkal tágabb teret adott a passióban rejlő érzelmek kifejezéséhez. Főleg a lutheránus Németországban hódított ez az irány. Nem véletlen, hogy az első nagy zenei mű is innen származik, méghozzá J. S. Bach tollából, ami a passióra épült és a kor világi, valamint egyházi zenéjéből is merített.

A most bemutatott veszprémi passióból egy részletA most bemutatott veszprémi passióból egy részlet

Valamikor ebben az időszakban jelentek meg azok a passiójátékok is, amiket ma is ismerünk, azaz amikor egy színházi előadásra hajazva egy egész társulat adja elő a szenvedéstörténetet. Ennek úttörője egy német falu, Oberammergau volt, ahol a pestisjárvány idején fogadták meg a helyiek, ha túlélik a járványt, hálából passiójátékot szerveznek. 1634-ben meg is szervezték az első ilyen előadást, majd a fogadalmukhoz hűen minden tizedik évben megismételték azt. Ezt pedig a mai napig tartják a bajor faluban, ami ma már igazi turistalátványosság lett.

Az első magyarországi passiójátékot viszont csak a 20. század elején, 1922-ben szervezték meg, legalábbis abban a formában, amikor egy település helyi, amatőr színészei elevenítik meg Jézus utolsó óráit a földön. A heves megyei Mikófalván közel 200-an kapcsolódtak be az előadásba a statisztákkal együtt, a nézőtéren pedig 5000-en voltak. Ennek az előadásnak az ötlete egyébként pont Oberammergauból származott és már az első előadás is hasonló sikereket aratott, mint Németországban.

Mikófalvai passióMikófalvai passió

Érdekesség, hogy amíg a falunak szinte a teljes lakossága lelkesen kapcsolódott be a próbákba, Júdás szerepére mégsem sikerült sokáig megfelelő embert találni, pontosabban senki nem akarta elvállalni az áruló szerepét. Végül egy helyi fiatalt kijelöltek erre a szerepre, aki állítólag színészeket meghazudtoló produkciót mutatott be a színpadon.

Ahhoz, hogy legendás passiójátékokkal találkozzunk nem kell messzire menni Veszprém megyéből sem. Magyarpolányon, a kis bakonyi településen már 1993 óta szerveznek passiójátékokat, az előadások igazi kuriózuma pedig az, hogy kizárólag helyi lakosok, köztük a polgármester játszák el a szerepeket. Mára ez is igazi turistacsalogató esemény lett a környéken, de szinte bárhol szerveznek passiójátékokat, a szép számú közönség garantált. Utoljára például Veszprémben is, ahol a Margit-romoknál szervezték meg a húsvét előtti vasárnap a játékokat, a város sajátos adottságai révén a Golgotát pedig a Benedek-hegy adta.

A magyarpolányi passióról még több érdekességet meg lehet tudni a Veszprém-Balaton Calling podcast aktuális adásából.

Hajas Bálint
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Strucctojások díszítik az állatkert tojásfáját közélet Strucctojások díszítik az állatkert tojásfáját A hagyományokhoz hűen idén is strucctojásokkal díszítették a húsvéti tojásfákat a Veszprémi Állatkertben.  tegnap 14:32 Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Life&Style Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Amikor a poharunkba töltünk egy szépen csillogó bort, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy valójában folyékony történelmet tartunk a kezünkben. A Kárpát-medence lankáin egykoron olyan elképesztő gazdagságú szőlőkultúra virágzott, amelynek csodájára járt a világ, ám a történelem viharai, a filoxéravész és a modern kor iparosodott tömegtermelése szinte nyomtalanul elsöpörte ezt az örökséget. Pedig képzeljük el, milyen felemelő érzés lenne megízlelni ugyanazt a bort, amellyel egykor IV. Béla királyunk koccintott, vagy belekortyolni abba, amelyből Mária Teréziának is töltöttek az udvari ünnepségeken! Ezek a letűnt korokat idéző, levéltári iratokban és régi dűlők szélén megbúvó régi magyar fajták – a sárfehér, a góhér, a piros bakator vagy éppen az eredeti, ősi kadarka – mind egy-egy palackba zárt időgépet jelentenek. És bár elvétve, de még a mai napig fellelhetőek néhány hűvös pincében. Pont, mint a somlói borász, Andrási László  pincéjében is, akinek kezdeti kedvtelése, amivel az ősi magyar fajták felé fordult mára a szenvedélyévé vált, és nem fél a tettek mezejére sem lépni, ha a megmentésükről van szó. tegnap 14:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.