Az OSZK Copia rendszerében egyébként hozzáférhetők többek között Babits levelezései és Kölcsey kéziratai is, a sor a költő születésének 200. évfordulója alkalmából bővült ki Petőfi Sándor hagyatékával. Az online felületen négyszáz vers mellett a Petőfinek írt levelek, a költő rajzai és Szendrey Júlia naplója is elérhetővé vált.
Arany János Signore Capitano! megszólítással írt levelet Petőfinek, amiben megfeddi rövidke válaszaiért.
Az OSZK tájékoztatása szerint a hagyaték legjelentősebb része a költő öccsén, Petőfi Istvánon (1825-1880) keresztül jutott őrzési helyére, a nemzeti könyvtárba. Ez a 79 tételből álló hagyatékrész alapozta meg a Petőfi-ereklyetárat, azaz a Fond VII jelzetű gyűjteményt, amelyet még a 19-20. században is több olyan szerzemény egészített ki, mint Petőfinek az 1845-46-ból származó autográf verseit tartalmazó füzete, Bajza Józsefhez írt levelei és Szendrey Júlia kalandos úton fennmaradt naplói.
Petőfi Zoltán egynapos korában – édesapja, Petőfi Sándor rajzán.
A hagyatékrészben olyan jelentős kéziratok szerepeltek, mint Petőfi Sándornak az 1847-ben és 1848-ban írt verseit tartalmazó kéziratos füzete, Shakespeare-fordításai, az Úti levelek, továbbá Arany Jánosnak, Egressy Gábornak, Kemény Zsigmondnak és Szemere Pálnak a költőhöz írt levelei, valamint az 1848. március 15-én kinyomtatott Nemzeti dal első példánya a költő kézjegyével. Külön értéket képviselnek Petőfi Arany Jánosról, Bem József tábornokról és Zoltán fiáról készült rajzai, amelyek a nagyközönség előtt jobbára eddig ismeretlenek voltak.
Sándorom legutolsó két levele – Szendrey Júlia arra inti Zoltán fiát, hogy semmi esetre se hozza nyilvánosságra apja levelezéseit
A gyűjtemény részét képezi az utolsó két levél – pontosabban azok leirata –, amit Petőfi életében a családjának küldött. Ezeket a leveleket Szendrey Júlia azzal a megkötéssel hagyta fiára, Zoltánra, hogy azokat semmilyen körülmények között nem hozhajta nyilvánosságra, a költőnek ugyanis az volt "számtalanszor nyilvánított akarata, hogy halála után semmi nemű levelei ne bocsáttassanak a közönség elé." Mint fentebb említettük, ez a levelezés most bárki számára hozzáférhetővé vált. Upsz.
Kezdődött a boldogság, melly ismét jóvá tenné egy élet keserűségét. E napon együtt voltunk! E nap óta vagyok Petőfi jegyese, s e nap óta szeretem őt jobban, mint mindent a világon. Mit tettem és mondtam e napon azt nem tudom, csak annyit hogy az felér eddigi életem minden napjaival. – Szendrey Júlia naplójából, 1847. március 27.
Arról, hogy Petőfi Sándor hogyan élt, milyen ember volt, talán nem is saját írásaiból, hanem felesége, Szendrey Júlia naplójából tudhatjuk meg a legtöbbet. A naplót pár évvel ezelőtt kiadta az Atlantic Press, ezúttal azonban a költőnő saját kézírásával olvashatjuk a bejegyzéseket.
Oh, ha Ön oly szenvedélyes nem volna! Mindég féltem az illy szenvedély lángjaitól, melly éppen heves lobogása által nemcsak mindent, mi közelébe jő, hanem csakhamar önmagát is fölemészti.
– Szendrey Júlia
