A pandémia mutatott rá sok embernél arra, hogy az aktív kikapcsolódás különböző megoldásainál mekkora lehetőségek rejlenek a kulturális útvonalak felfedezésében. Ezt pedig az úgynevezett slow-turizmus módszerével gyakorolják leginkább a rögtönzött felfedezők, azaz a gyors checkpoint és fotózás helyett lassabban, a hely igazi atmoszféráját átélve fedezik fel a különböző gazdag turisztikai emlékeket az emberek.
Erre az örökségturizmusra építkezve szerveztek konferenciát Veszprémben a Gizella-napok keretében, amelynek az előadásai kedden délelőtt startoltak el a Hangvillában, majd másnap immáron a szabadban, a nemesvámosi Villa Romana Balácánál folytatódnak az interaktív programok.
A konferencia az „Új lehetőségek történeti tájakon - Régészeti örökségturizmus és intelligens tájhasználat a 21. században” címet kapta, utalva az előadásokon felmerülő vitaindító témákra.
Hogy pontosan mit is takar mindez, arra dr. Virág Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régészeti főigazgató-helyettese adta meg a választ a konferencia megnyitóján. Ő azt mondta, az örökségturizmus fellendülésének egyik titka az lehet, hogy ezeken a helyek a béke szigeteként jelennek meg a turisták előtt, ez pedig különösen megfigyelhető a Balaton-felvidék tájain, régi településének épületei között is, amelyre a mai kor emberének különösen nagy igénye van a rohanó világban.
Az intelligens tájhasználatot pedig egyszerűen úgy definiálta, mint amikor a történelmi tájaknak visszaadják eredeti funkcióját és a turista ebben tudja felfedezni ismét ezeket az értékeket.
Az Európai Tanács egyébként 1987-ben indította útjára a Kulturális Útvonalak programját kifejezetten azzal a céllal, hogy egy térbeli és időbeli utazáson keresztül mutassa be, hogy Európa különböző országainak öröksége hogyan járul hozzá a közös kulturális örökséghez.
Ebbe az útvonal-hálózatba kapcsolódnak be a magyar, benne pedig a Bakony-Balaton térség értékei is, amelyekben a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is aktívan jelen van.
Az EKF már amúgy is a pályázati időszak óta azt képviseli, hogy Veszprém a térséggel együtt lépjen ki európai színpadra, együtt mutassák meg értékeiket, köztük a gazdag kulturális örökségüket.
Ezt már Porga Gyula, Veszprém polgármestere emelte ki a köszöntőjében, aki emlékeztetett arra is, hogy pályázatuk egyik hívószava az angol beyond kifejezés volt, amit magyarul úgy lehetne körülírni, mint meghaladni valamit, másképpen gondolkodni valamiről.
Ehhez ragaszkodva Veszprém a mostani időszakban olyan helyzetben van, amikor számos újdonságot fogad be és próbál ki, amelyeken keresztül a helyi emberek be tudják mutatni a számukra fontos értékeket, amelyek a saját identitásukat is formálják.
A konferencián számos előadást és kerekasztal-beszélgetést szerveztek e témák körüljárására, valamint szerdán a közeli római kori emlékhelyre, a Villa Romana Balácába is szerveznek kirándulást a konferencián résztvevőknek, akik között nem csak hazai, hanem nemzetközi szakemberek és érdeklődők is megjelentek.
Többek közt Sanjin Mihelic, a Zágrábi Régészeti Múzeum főigazgatója is, aki szintén köszöntőt mondott a megnyitón, ahol elárulta, először jár Veszprémben, de a városban egy félórás séta meggyőzte arról, hogy nem érdemtelenül kapta meg a térség az EKF-címet. Hozzátette, ebben kétségkívül nagy érdeme van nem csak mai kor veszprémi embereinek, hanem az 1000 év alatt itt élteké is.
A konferencia egyébként három szervezet, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Intézete, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. és a Vaskori Duna Út Egyesület közös szervezésében valósulhatott meg Veszprémben.
