Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
10°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
10°C

A monostor kertje mindig a gyógyulás helyszíne is volt

2022. március 14. 4:00
Az apátsági arborétumok, kertek szerepéről tartott előadást Hortobágyi Cirill, a Pannonhalmi Főapátság főapátja az Éghajlatváltozás és (éden)kert konferencián.

Az éghajlatváltozás válogatás nélkül hatással van mindenre, nemcsak a mezőgazdaságra vagy éppen a megemelkedett tengerszint miatt veszélybe kerülő part menti városokra, hanem a rekreációs helyeinkre is. Az elmúlt években egyébként ilyen helyekké váltak a templomkertek is, a környéken például a zirci arborétum vagy a pannonhalmi bencés apátság kertje.

Fotó: Domján AttilaFotó: Domján Attila

Ezek a helyek egyébként természeti közelségük miatt mindig is a lelki munka és a harmónia helyszínei voltak, amelyek az elveszett Paradicsomot juttatják eszünkbe. Mindemellett a monostorok kertjei a gyógyulás és a gyógyítás helyszínei is voltak. Amikor a 10. században Pannonhalmára jöttek a szerzetesek, még nem volt kórház hálózat, sem egészségügyi szolgálat, ők azonban magukkal hoztak egy kultúrát, aminek a gyógynövénytermesztés is a része – mondta el Hortobágyi Cirill előadásában.

A termelés és a felhasználás során szerzett tapasztalatokat a szerzetesek szakkönyvekben írták le, amelyeket aztán generációról generációra adtak tovább és egészítettek ki, ők maguk pedig komoly szaktudásra tettek szert nem csak ezen a téren: akadt köztük sebész és gyógyszerész is.

Fotók: Pannonhalmi FőapátságFotók: Pannonhalmi Főapátság

Az egyik ilyen könyv Wlahfid Strabo A kertek kultúrája című műve, melyben 26-féle gyógynövény hatásait írja le. Érdekesség, hogy egy későbbi, 1700-as évekből származó feljegyzés arról számol be, hogy az apát orvosi kertjéből győri katonák ásták ki a növényeket, amelyeket aztán a bécsi piacon jó pénzért adták el – magyarán olyan professzionális körülmények között termelték akkor már a gyógynövényeket, hogy „kereskedésre érdemes” mennyiség jött össze belőle.

A szerzetesek gyógyításának a sajátossága egyébként a hozzájuk kapcsolódó kultusz: a gyógynövényeket egy erre szolgáló napon, a gyógynövényáldó ünnep idején megáldották. Ez az ünnep ma is él: Hortobágyi Cirill elmondása szerint kezdetben kihívást jelentett számukra, hogy mit kezdjenek a történelmi hagyatékkal. Végül elindítottak egy nagyon komoly tudománytörténeti feldolgozást, illetve maguk is belevágtak olyan termékek készítésébe, amelyek a gyógyászatban elismerten használhatók. Így kezdtek el az 1700-as évekbeli tudásra alapozva gyógyteákat készíteni és árulni, amelyek ma is hatásosnak bizonyulnak, létrehoztak egy gyógynövény műhelyt az apátság kertjében, a régi receptek alapján teákat, szappanokat, szőlőmagból készült termékeket gyártanak.

Emellett augusztus 15-én gyógynövény áldó napot is tartanak, valamint a rekreáció jegyében rendszeresek a levendula napok is, a legújabb fejlesztés pedig egy illatmúzeum létrejötte a kiemelt jelentőséggel bíró gyógynövényekre alapozva.

Azt szokták mondani, a szerzetesek olyanok, mint a kis poszméhek, rovarok, amelyek a nagy rendszerbe illeszkedve felelnek a beporzásért – s ahogy ők hatással vannak a rendszerre, a rendszer megborulása is visszahathat rájuk, ez esetben erre a fontos gyógyászati munkára. Már csak ezért is érdemes lenne odafigyelni a környezetünkre.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.