Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C

A kreatív ipar ünnepe lesz, amikor megnyit a digitális élményközpont

2021. június 25. 2:08
A múzeumokat már rég nem a vitrinek mögött elhelyezett történelmi tárgyak és az üveglemez mögött feszülő vászonképek jellemzik csak. A digitalizáció ide is betört, a végeredmény pedig egy olyan élmény lesz, amit eddig legfeljebb elképzelni tudtunk. Mindez pedig hamarosan Veszprémben épül meg.

Mióta Veszprém elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet, egyre gyakrabban hangzik el az a kifejezés: kulturális és kreatív ipar. Elsőre talán nem egyértelmű a kapcsolat a kultúra és az ipar között, hiszen amíg az első fogalom a különböző művészeti ágak ernyőjét jelenti, addig a másik, azaz az ipar a gazdaság mozgatórugója, a közgazdaságtan kézzel fogható megnyilvánulása a mindennapokban.

Mégis, a legújabb európai trendek azt mutatják, igenis megfér egymás mellett a kultúra és az ipar, mi több, a különböző művészeti ágak már-már meghatározó mozgatórugói lettek az innovációnak, az előremutató fejlődésnek az iparban is.

Mindezek kiegészülve a kreativitással, azaz az alkotókészséggel, egy valódi XXI. századi gazdasági modellt rajzolnak fel, amelynek – ahogy mondani szokás – csak a képzelet szab határt.

Valami ilyesmi gondolatmenet szülte meg az Európa Kulturális Főváros program egyik zászlóshajójának számító digitális élményközpont koncepcióját is.

A CODE-ról, azaz Center of Digital Experiences munkanévre hallgató beruházásról a bejelentésekor már mi is részletesen írtunk.

Kapcsolódó cikk
A digitális élményközpont az EKF zászlóshajója lesz
A XXI. század kulturális igényeit kiszolgáló és bemutató központot építenek a szikvíz-parkoló területén az EKF keretében. A projekt nem csak Veszprém turisztikai vonzerejét erősíti, hanem új fokozatban kapcsolja a helyi kreatív ipart is.

Röviden összefoglalva, egy olyan kiállítóteret álmodtak meg Veszprémbe, a volt szikvíz-parkoló területére, ahol a képzőművészet legnagyobb alakjainak alkotásait vonultatják fel, úgy, mint Van Gogh híres napraforgóit, vagy éppen Klimt vászonra vitt csókját. Az attrakcióban azonban van egy csavar, és itt jön a képbe a kreativitás. Ugyanis a digitális technológiának köszönhetően ezek a képek nem maradnak mozdulatlanok, megelevenednek a képernyőkön, vetítővásznakon. Van Gogh példájánál maradva, a Csillagos éjen látható égi fényfoltok az ilyen múzeumokban valóban elkezdenek pislákolni, felfényleni, mozogni a festő által létrehozott sajátos színek között.

Amellett, hogy egy ilyen központnak a turisztikai vonzerejét a legnagyobb attrakciókhoz lehet hasonlítani – ezáltal képbe is került az ipar egyik konkrét ágazata, a turizmus – edukatív jelentősége is van. Ugyanis a képzőművészet iránt kevésbé érdeklődők számára az újszerű formátumon keresztül élvezhetővé, befogadhatóvá teszi a klasszikus képzőművészeti alkotásokat, a múzeum által közvetített kulturális, művészeti tartalmakat.

A digitális élményközpont ötlete nem az EKF-től származik, ugyanakkor kiválóan közvetíti a program egyik fő üzenetét, ami a kreatív és kulturális ipar fellendítését hivatott megteremteni.

Az EKF program számos vonatkozásban rajzolja át Veszprém és a térség kulturális arculatát, a főleg történelmi tradíciókra alapozó kiállítások, vagy éppen épített örökségek ki fognak egészülni a digitális élményközponttal és az ehhez hasonló attrakciókkal.

Hogy ez mennyire lehet rentábilis üzleti modell, illetve mennyire fér meg az olyan nagy múltú városokban, mint amilyen Veszprém is, amely 1000 éves történelemre tekint vissza, arra jó példa Párizs, Bordeaux, Lipcse, Barcelona, vagy éppen Tokió esete. A közös ezekben a városokban, hogy mindenhol működik egy CODE-hoz hasonló digitális élményközpont.

Az alábbiakban ezekből mutatunk ízelítőt, mi várható Veszprémben is hamarosan.

 

L'Atelier des Lumieres – az első digitális művészeti centrum Párizsban

Párizs egyik régi vasöntödéjének a falai közt alakították ki, az egyik legérdekesebb multimédiás bemutatót, ahol az ismert művek a nézők körül 360 fokban elevenednek meg. Ehhez persze nagy segítség az épület közel 10 méteres belmagassága, amit kreatív módon alakítottak át erre a funkcióra. Az épület falait, oszlopait és 3300 m²-es padlóját, mintegy 120 projektorral és egy speciálisan adaptált hangrendszerrel szerelték fel. Az első digitális kiállítás Klimt aranykorszakát, azon belül is a festő legnépszerűbb művét, A csókot állította a középpontba.

Bassins de Lumières - Bordeaux

A bordeaux-i digitális múzeum az egyik legfiatalabb ilyen jellegű interakítv kiállítótér. 2020-ban nyílt meg, méretében pedig még nagyobb monumentalitást képvisel, mint a párizsi. Ötször akkora, mint ami a francia fővárosban van, ez nem is csoda, hiszen korábban tengeralattjáró bázisként funkcionált az épület.

 

Mori Building Digital Art Museum teamLab Borderless - Tokió

A japán múzeum a legelső volt a világon a digitális múzeumok sorában 2018-ban. 10 ezer négyzetméteres alapterületén 520 számítógép és 470 projektor garantálja az élményt.

 

Kunstkraftwerk, Lipcse

Lipcsében szintén egy egykori ipari komplexumot alakítottak át digitális múzeummá. Egy 1992-ben bezárt erőmű falai közt működik a német centrum.

 

IDEAL, Barcelona

A spanyol digitális múzeum mindig is a kultúra közvetítője volt, 1917-től 1985-ig ugyanis moziként működött. 2019-től nyitott újra, mint effajta múzeum.

Hajas Bálint
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.