Arany Zsuzsanna, a Sziveri János Intézet Közép- és Kelet-európai Irodalmi és Társadalomtudományi Kutatóközpontjának vezetője csütörtök estére szervezett online beszélgetést Kaffka Margitról és Kosztolányi Dezsőről. Az esemény címe „Jó versei teszik a poétát”, mellyel rögtön meg is zavarják az ember: pozitív kicsengése becsapós, hiszen ki van ragadva Kaffka Margit Kosztolányi első, 1907-es kötetéről írt kritikájából, a teljes bekezdés viszont így szól:
"Egészben véve haszon és nyereség nekünk Kosztolányi, akiről újabban néhány prózai dolgozata révén derült ki, hogy komoly és öntudatos esztéta. Ami a kötetét illeti - túlságosan is sok vers van benne. Igen, azt akarja ez jelenteni, hogy legkevesebb harmincat egészen el kellett volna hagyni. A "gyilkosok"-ért meg kellene őt fenyíteni. De mindez csak rendezésbeli hiba. Mert rossz verset, kérem szeretettel, minden "verstanáló" tanál, óh, jaj, de mennyit! Különbség csak az, hogy az ügyesebbje nem nyomatja ki, sőt le se írja. - Mégiscsak a jó versei teszik a poétát."
Kaffka írása Kosztolányi kötetéről (részlet)
A beszélgetés vendége Parádi Andrea, muzeológus, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos titkára volt. A diskurálást Arany Zsuzsanna nem kívülállóként, hanem szakavatottként vezette, hiszen a Pannon Egyetem (MFTK) oktatója - többek között - Kosztolányi kutató: megtudtuk, hogy bár Kaffka több ízben is reagál Kosztolányi műveire, az eddigi ismeretek alapján Kosztolányi nem ír Kaffkáról, noha Arany Zsuzsanna szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy munkásságára hatott-e, mert vélhetően igen.
Plakátterv: Keszte Bálint
Furcsa fintora a sorsnak a sok évforduló, amelyek kísértetiesen kacsintanak vissza: Kaffka Margit kicsit több mint száz éve hunyt el, az első világháború után pusztító spanyolnáthában. A trianon emlékév pedig tavaly volt, és bár alakulhatott volna szebben is a 2020, a megemlékezésekből nem volt hiány, ebből is kaphattunk egy kis ízelítőt, persze Kosztolányi munkásságán keresztül:
Parádi Andrea a beszélgetés második felében egy egészen különleges helyre, az Édes Anna helyszínére, Vizyék házába kalauzolta a közönséget, hiszen a PIM egyik kiállításának kulisszáiba engedett betekintést.
Kosztolányi említett regényén keresztül azt is megtudhatjuk, hogyan viszonyult ehhez a történelmi időszakhoz, vagyis az első világháború utáni eseményekhez.
A beszélgetés online formájának pozitívuma, hogy a kiállítás falai közé másként valószínűleg nem tekinthettünk volna be; így viszont Kosztolányi relikviái közül is láthattuk néhányat.
Az online beszélgetés visszatekinthető a Sziveri Intézet Facebook oldalán.
Borítókép: vates.hu
