Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C

Csorog az üres árok – Pilinszky 100

2021. január 8. 21:38 // Forrás: DIA könyv
Idén lenne százéves Pilinszky János, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a Nyugat negyedik – újholdas – nemzedékének tagja. Kossuth-díjas, Baumgarten-díjas, kortársai többek között Nemes Nagy Ágnes, Örkény István. A százéves születésnap apropójából számos tematikus Pilinszky-programmal készülnek az irodalmárok.

Az 1921-ben született költő tizennégyévesen írta első versét, tehát a középiskolás évei már az irodalomról szóltak, annál is inkább, mert a magyarórán kívül más nem érdekelte különösebben. A budapesti Piarista Gimnázium elvégzése után jogot kezdett tanulni, majd a bölcsészkar magyar-olasz-művészettörténet szakjára ment. Tanulmányait 1944-ben befejezte, mert a háború közbeszólt. Behívták katonának, és hamar a németországi Harbach faluba került, ahol testközelből tapasztalta meg a háború borzalmát.

Újra és újra őket látom,
a hold süt és egy rúd mered,
s a rúd elé emberek fogva
húznak egy roppant szekeret.
Vonják a növő éjszakával
növekvő óriás kocsit,
a testükön a por, az éhség
és reszketésük osztozik.

(Pilinszky János: Harbach)

A második világháború után a szovjet hatalomátvétel, majd a negyven éven át tartó kommunizmus nem segítette a fiatal költő kibontakozását: cenzúra alá vonták, 1951-56 között nem publikálhatott. A hetvenes években viszont, már elismert költőként volt jelen az irodalmi életben.

Egy interjúban a következőket mondta ars poétikájáról:

Az írás, úgy hiszem, nem beszámoló a világ megoldott tájairól, hanem cselekedet: nem konyhakertészet, hanem expedíció. A költő szeretni kívánja a világot, s igyekszik az univerzumnak legesettebb csillagai fele fordulni. Az éhezőkért és mezítelenekért jött a világra. S dicsősége, ha minél nagyobb mezítelenséget ruházhat fel, s minél esendőbb kezekből kapja meg viszonzásul a maga ünneplőruháját. De erről már nem beszél. Csak a megközelítés folyamatáról szólhat a költemény. A szeretet csodáját, ha bekövetkezik, némaság kell hogy óvja-takarja. Ami drága, azt nem koptatjuk, azzal birtokoljuk, hogy nem érünk hozzá egy pillanatra sem.”

Az idézett interjú-részlet egy rádiófelvétel alapján íródott, de természetesen az az igazi, amikor a huszonegyedik századból videófelvételen keresztül leshetünk be a múlt évszázad hangulatába, a költő birodalmába. Nagy öröm, hogy hasonló régi beszélgetések könnyedén elérhetőek ma is: a felvételen költészetéről mesél, és többek között egyik leghíresebb versét – az Apokrifot – el is szavalja, miközben csak fogy és fogy a dohány, hiszen a költő naponta három doboz cigarettát szívott el.

Egy másik interjúban számon kérték, hogy miért ír - a vélekedés alapján - túl keveset. Pilinszky erre a következőket mondta:

„Sok vagy kevés: az irodalomban rendszerint értelmetlen szavak. Terjedelmes műveket érezhetünk rövidnek, és egy húszsoros verset terjengősnek. A műveknek egyedül a minősége érvényes.”

Itt idézném Pilinszky Négysorosát, a fentebb írt sorok miatt talán érthető, miért: 

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

Talán érdekes kérdés, mit jelent a huszonegyedik század emberének Pilinszky János költészete. Egy fél évvel ezelőtti könyvtárrendezés közben egészen ösztönösen nyitottam ki Pilinszky egyik kötetét épp annál a résznél, ahol a szerző – P. Jancsi – dedikál a könyv tulajdonosának…

Borító kép: Kultúra.hu

Szabó Eszter
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.