Szolid kis napfogyatkozás
A fogyatkozásokkal nem lesz igazán szerencsénk: bár 2021-ben két látványosabb holdfogyatkozás is lesz, ezek egyike sem látszik majd Magyarországról. Kárpótlást talán csak a június 10-i gyűrűs napfogyatkozás jelent majd, ami részleges napfogyatkozásként itthonról megfigyelhető lesz – sajnos az árnyék széle érint csak minket, így valószínűleg nem ez lesz az élmény, amiről az unokáinknak is mesélni fogunk. A gyűrűs fogyatkozást Kanadából, Grönlandról és Oroszországból lehet majd látni, tőlünk mindössze 2,7%-ot csippent le a Hold a napkorongból 12:42-kor.
Veszprémből nézve ennyire fogy majd el a Nap (szimuláció: Stellarium)
Fontos: soha ne nézzünk megfelelő védőfólia nélkül a napba se szabad szemmel, se távcsővel! Ha fotózni szeretnénk, a fényképezőgépet is védjük ilyen szűrővel! A megfelelő biztonságra ügyelve érdemes lesz távcsővel is megfigyelni a fogyatkozást, a Nap ugyanis ciklusának aktívabb időszakában jár, így jó eséllyel láthatunk nagyméretű napfoltokat is központi csillagunk felszínén.
Jó hír azoknak, akiket nem elégít ki az éppencsak megcsonkított Nap látványa: a következő, hazánkból is megfigyelhető, látványosabb napfogyatkozásra csak a jövő évig kell várnunk, 2022. október 25-én csillagunk csaknem harmada tűnik majd el a Hold mögött.
Együttállások
Július 13-án a Mars és a Vénusz kerül látványosan közel napnyugta után, mindössze fél fokra látszanak majd egymástól (ez a Hold látszólagos átmérőjének felel meg) – igaz, ehhez olyan helyet kell találnunk, ahonnan jól belátható a nyugati horizont, a bolygópárost ugyanis nagyon alacsonyan találjuk majd.
A Jupiter, a Szaturnusz és a Vénusz szinte egész decemberben szép sorba rendeződik (szimuláció: Stellarium)
A Jupiter és a Szaturnusz az idei randevújuk után jövő decemberre is különleges koreográfiával készül: napnyugta után a déli-délnyugati égboltot megfigyelve a két gázóriás a Vénusszal sorakozik fel, az év utolsó napjaiban pedig a Merkúr is csatlakozik majd az égi tánchoz.
Meteorrajok
Ahogy minden évben, a Föld útja ezúttal is keresztezi majd azokat a Naprendszerben hátramaradt porfelhőket, amelyek látványos hullócsillag-esőt produkálhatnak. Összeszedtünk néhány dátumot, amit érdemes feljegyezni.
A tavasz hírnöke két porfelhő: a Líridák meteorraj április 16-30 között keresztezi űrbéli utunkat, a csillaghullás április 21-22-én éjszaka tetőzik. Még látványosabb lehet az Éta Aquaridák: a Halley-üstökösből hátrahagyott anyagmaradványok április 19. és május 28. között produkálhatnak hullócsillagokat, a május 4-ről 5-ére virradó éjszaka ígérkezik a legaktívabbnak, óránként 15-30 felvillanással.
Perszeida hullócsillag a chilei Very Large Telescope fölött (Fotó: ESO/S. Guisard)
Mindenki kedvencei a Perszeidák, amik július 17. és augusztus 26. között festik meg az eget, a tetőzésre pedig augusztus 11-12-én számíthatunk, amikor szinte percenként láthatunk majd a légkörben elégő meteoritokat.
Még látványosabb műsort ígérnek a méltatlanul elfeledett Geminidák. Igaz, a december 4. és 17. között aktív raj 14-ére várható tetőzésekor kevésbé csábító gondolat egy éjszakai piknik, mint augusztusban, de érdemes kabátot és sapkát venni, és meglesni az év legaktívabb csillaghullását. Üröm az örömben, hogy a tetőzéskor mindössze négy napra leszünk a teliholdtól, égi kísérőnk fénye pedig ronthatja a kilátásainkat.
