Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C

Amikor még a tél volt a legbulisabb időszak

2021. január 6. 11:14 // Forrás: Fortepan
Ugyan a farsang hagyománya még mindig él a jelmezes bulik formájában, egyáltalán nem olyan intenzitással, mint elődeink idejében: ők még tudták, hogyan dobják fel a szürke téli napokat. A Fortepan archívumának segítségével idézzük fel a múltat.

Ma van vízkereszt napja (január 6.), a húshagyókeddig tartó farsangi időszak hivatalos kezdődátuma, ez pedig egyet jelentett az őseink idejében: amíg a természet pihen, az emberek szórakoznak. Persze, hogy milyen formában, az kultúrkörönként mindenhol kicsit eltérő volt, az azonban kétségtelen, hogy a tél vége és a tavasz kezdete közötti periódus már az ókor óta jeles ünnepnek számított, amelyet vigasságok egész sora tarkított: az emberek különféle maszkokba és jelmezekbe bújtak, de a kreativitásuk bőven túlmutatott ezen, ha a tél színesebbé tételéről van szó. 

Mutatunk néhány példát rá Fortepan-válogatásunkban, hogyan is festett 50-100 évvel ezelőtt a farsang. 

A farsangi hagyományok legjellemzőbb szokása volt a jelmez felöltése, amely a mai napig velünk maradt. Csak akkoriban még épp nem voltak jelmezkölcsönzők, talán éppen ezért, az egyes figurák viszont sokkal kreatívabbak voltak. Mint ezek a gyerekek 1935-ben. A kép adományozója Schermann Ákos.

Régi néphagyomány volt a farsangi köszöntő vagy alakoskodás is. Ilyenkor általában férfiak vagy gyerekek egy csoportja jelmezbe bújt - gyakran női ruhába -, majd házról házra járva köszöntötték az ottlakókat. Cserébe tojást, lisztet vagy szalonnát kaptak a gazdaasszonytól. Ipolydamásdon még 1973-ban is élt ez a szokás. A kép adományozója Urbán Tamás. 

Szemmel láthatóan várva várt pillanat volt ez az egész falu életében. A kép adományozója Urbán Tamás.

A téltemető szokások leglátványosabb verziója egyértelműen a jelmezes felvonulás volt. A világ számos országában zajló vidám karneválok közös jellemzője, hogy az utolsó farsangi hétvégére esnek, illetve a hosszabb ideig tartóknak ekkor van a csúcspontjuk. Hazánkban a legismertebb farsanghoz kötődő maszkos felvonulás a mohácsi busójárás. / Kép forrása: Erdei Katalin, 1979

Ez az időszak egyben a bálok időszaka is volt, persze ekkor is szigorúan jelmezben, mint ahogy ezen az 1960-as fotón is látszik. A kép adományozója Kotnyek Antal. 

Az arisztokrácia körében az alakoskodások helyett az itáliai eredetű karneválozás jóval fényűzőbb szokása terjedt el. A képen a Gellért Gyógyfürdőben tartott 1948-as Közgazdász bál résztvevői pózolnak a főbejáratnál. A fotó adományozója Hámori Gyula.

Persze voltak olyanok, akik magasról tettek a fényűzésre és egyszerűen csak bolondozni akartak. Ennek a párosnak a két tagja kétségtelenül ebbe a kategóriába tartozott. Ó, azok a bohó 20-as évek. / Fotó: 1923, adományozó: Jurányi Attila

A farsang egyébként jó alkalom volt a párkeresésre is a sok mulatság okán. / Fotó: Mohács, 1964, adományozó: Krantz Károly

A Nagymező utca 17. szám alatt működött a Budapest Táncpalota, ahol klasszikus farsangi műsort is adtak. Olyannyira klasszikusról beszélünk, hogy ezt a táncmozdulatot aztán Michael Jackson is megirigyelte. / Fotó: 1959, adományozó: Bauer Sándor

A Magyar Rádió Álarc nem kötelező címmel nyilvános farsangi műsort is sugárzott. 1964-ben, a 6-os stúdióban sikerült lencsevégre kapni ezt az állati pillanatot. /Fotó adományozója: Szalay Zoltán

Mint mondtuk, kreativitásból nem volt hiány. Ennek a két lurkónak az 1979-es jelmezét ma is díjaznánk. A kép adományozója Mari Gabriella.  

Bertalan Melinda
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.