Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
13°C

Mintha ágyúval lőnénk a budai várat

2020. augusztus 3. 4:30
Az emberiség egészen magas fokon űzi a természeti és történelmi örökségének pusztítását, néha egészen ártalmatlannak tűnő módokon.

Ilyen ártalmatlannak tűnő mód a fényszennyezés is, amivel a csillagos égbolt látványát tesszük tönkre. Ez kulturális és tudományos okból is probléma: egyfelől ellehetetlenítjük a földi megfigyeléseket, a csillagászokat mindinkább a civilizációtól távoli óceáni szigetekre, hegyvidéki obszervatóriumokba kényszerítve. 

Másrészt a csillagos ég látványa kulturális örökség: azóta emeljük fel a tekintetünket az éjszakai égboltra, mióta az értelem első szikrája felgyulladt a történelem előtti emberben. Formákat képzelünk a fénypontok csoportjaiba és történeteket találunk ki róluk – sok mese az ókori görögöktől származik, de vannak ennél felfoghatatlanul régebbiek is. A Nagy Medve csillagképet, annak is a Göncölszekér nevű, hét csillagból álló részét az is könnyedén megtalálja az égbolton, akit legkevésbé sem érdekelnek az univerzum rejtélyei. Ez az első csillagkép, amit a gyerekeinknek megmutatunk, és ez az első csillagkép, ami az emberiség gyerekkorában nevet kapott. A csillagképet az európai civilizációtól elszigetelten fejlődő irokéz indiánok Medvevadászatnak hívták – a történészek ebből azt valószínűsítik, hogy a konstellációt még azelőtt nevezték el a nagyvadról, hogy az emberiség elindult volna hódító útjára a bolygón, több tízezer évvel ezelőtt. 

A görög mitológiából ránk maradt sztorik is egy-egy nyári estéről származhatnak, amikor a szülők meséket találtak ki a gyerekeiknek az égen fénylő pontokról. A gyerekek aztán továbbadták a meséket az ő gyerekeiknek, most pedig, évezredekkel később ugyanezek a történetek hangzanak el milliónyi kertben és réten, és szállnak tovább szülőkről gyermekekre. A csillagos égbolt olyan örökségünk, ami legrégebbi elődeinkhez köt minket.

A fényszennyezés ezt a látványt pusztítja el lépésről lépésre, fotonról fotonra.

Pusztítjuk azzal, hogy Elon Musk műholdak ezreit küldi fel Föld körüli pályára, nyüzsgő hangyabollyá változtatva a méltóságteljesen változatlan égboltot – ez ellen nem sokat tehetünk sajnos. De pusztítjuk azzal is, hogy egyre több lámpát kapcsolunk fel: az utolsó fűszál is díszkivilágítást kap, cégek homlokzatára irányítunk reflektorokat, csak hogy a logó az éjszaka közepén is áldozatot mutathasson be a marketingistenség oltárán. Közben viszont egyre messzebb kell mennünk, ha az éjszakai égbolt természetes látványát szeretnénk megcsodálni. 

A világ fényszennyezettségét bemutató térkép jó kiindulási alap lehet, ha erre alkalmas helyet keresünk. A fekete színnel jelölt területek azok, ahonnan a maga természetes valójában láthatjuk az éjszakai égboltot – ilyen hely Magyarország területén nincs. A kék részeken minimális fényszennyezettséggel kell megküzdenünk: a legjobb hazai helyek a Zselic, a Hortobágy és a Körös-Maros Nemzeti Park, megyénkben pedig a Magas-Bakony, Bakonybél környéke várja a fény elől menekülőket. A térképen zölddel jelölt részek a falusias körzetek, itt a horizont-közeli égitestekről már le kell mondanunk. Az alábbi fotó is egy zöld területen készült a Bakonyban: Budapest annyira okádja magából a fényt, hogy majdnem száz kilométerre a Clark Ádám tértől is megöli a keleti láthatárt. 

A sárga és piros területeken már a zenithez közelebbi csillagok fénye is halványabbnak látszik, vagy el is tűnik, a magenta zónákban pedig a Hold és a bolygók kivételével szinte semmi nem látszik. Ahogy egyre több izzót kapcsolunk fel, egyre messzebb kerülünk a csillagos égbolttól – tengerek közepére kell hajóznunk, havas hegycsúcsokra kell felmásznunk, ha még látni akarjuk azt, ami pár száz éve teljesen megszokott látvány volt bármelyik parasztház udvaráról. Villanykapcsolókkal pusztítjuk el a kulturális örökségünket úgy, mintha ágyúkkal lőnénk a budai várat. 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.