Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C

Cifraszűr és pásztorbot

2019. szeptember 29. 1:05
A pásztorok sokszor letűntnek hitt, valójában még ma is élő világába vezet be a Laczkó Dezső Múzeum legújabb, szombaton, Szent Mihály-nap alkalmából megnyílt kiállítása.

Városi környezetben az ember ritkán fog összefutni pásztorral. Legalábbis, nagy valószínűséggel nem fogja tudni róla, hogy pásztor, hiszen a mesterséget űzők között sem mindenki visel már cifraszűrt, maximum ünnepnapokon, a hétköznapokon azonban lehet, könnyen beolvadnának közénk, „átlagos” emberek közé.

Ha viszont mondjuk száz évvel ezelőtt járnánk az időben, ugyanígy, Szent Mihály-napján, valószínűleg sokkal inkább feltűnnének nekünk a pásztorok: bár elsősorban a vidékhez, a legelőkhöz kötjük őket, hagyományosan ez volt az az időszak, amikor a pásztorok az elszámolás részeként beterelték a nyájat a városba, a gazdákhoz.

Már ez a kicsit momentum is mutatja, város és vidék mindig is egymásra volt utalva, így a Pásztorélet a XXI: században című kiállítás – amivel egy kicsit hivatalos nyitányt is kapott a Szent Mihály-napi rendezvénysorozat – jó reflexió arra a gondolatra is, ami mentén Veszprém ma igyekszik előrehaladni: város és vidéke közösen tud erőset alkotni. Ha nincs meg a kettő között az összhang, másként gondolkodunk a jövőről, akkor mindketten gyengülünk. Ez fogalmazódott meg bennünk az EKF pályázat során is, ám elnézve a kiállítást, rá kell jönnünk, ez nem is feltétlenül egy innovatív, újító gondolat – valóján egy több száz éves tradíció – vont párhuzamot múlt és jelen között az eseményen részt vevő Porga Gyula.

A polgármester szerint a kiállítás azt is bizonyítja: bár a város élet zaja hajlamos megzavarni minket és elhitetni velünk, hogy bizonyos foglalkozások teljesen eltűntek vagy csak a néprajzosoknak fontos, még ma, a 21. században is él a pásztorkodás hagyománya.

Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója köszöntő beszédében emlékeztetett, a múzeum 2019. január 31-én bezárta a kapuit a felújítás idejére, a falak mögött azonban időközben is lázas munka folyt. A kollégák új tárgyakat gyűjtöttek, új feltárásokat végeztek, restauráltak, az intézmény igyekezett új kapcsolatokat kialakítani, miközben a régieket is megerősítette, és egyben egy új irány kiépítésén is dolgoztak annak érdekében, hogy a megyében élő közösségeket még inkább be tudják vonni a munkába és nyitottabbá tegyék a múzeumot. Ennek az együttműködésnek az egyik példája a Pásztorélet című kiállítás, melyben Répásy Zsolt fotóin keresztül, valamint egy-egy pásztorművészeti alkotással, használati tárggyal és személy gondolatával szeretnék megmutatni a pásztorok mindennapjait.

A tárlatot dr. Varga Anna etnobotanikus nyitotta meg, aki arról beszélt, bár a pásztorok sokáig szinte észrevétlenül simultak bele a bakonyi-balatoni tájba és a hétköznapokba, az utóbbi években a hagyomány újra kezd feléledni. A kutató szerint előbbi oka elsősorban a külterjes legeltetés visszaszorulása, aminek következtében a 2000-es évek elejére mind a pásztorvilág, mind a fás legelők szinte teljesen eltűntek, és az olyan néprajzos kutatók kivételével, mint például Zoller Imre, nagyon kevesen vették észre a megye állattartással kapcsolatos csodáit.

Az utóbbi néhány esztendőben, részben helyi kezdeményezéseknek, részben a beköltöző embereknek, többek között az olaszfalui Varga Antal és a lovasi Márfi Bence összefogásának köszönhetően ismét sikerült megteremteni egy szakmai közösséget, ahol az ún. pásztortalálkozókon az idősebb generációk átadhatják a tudásukat a fiatalabbaknak. Az, hogy ezek aztán a köztudatba is bekerültek, leginkább Borbás Marcsinak köszönhető, aki a Gasztroangyal című műsorban egy egész adást szentelt a találkozók és a közösség bemutatására. Ezzel együtt a pásztorok is ráébredtek, mekkora értéket jelent a munkájuk, nemrégiben pedig az Európai Unió is célként tűzte ki, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az agrárerdészeti rendszerek, köztük a fás legelők.

A szélesebb közönség persze akkor tudhat meg talán a legtöbbet a pásztorok mai világáról, és akkor érezheti át leginkább ennek a különleges kultúrának a súlyát, ha ellátogat a kiállításra. Répásy Zsolt, veszprémi születésű fotóművész a megnyitót követő tárlatvezetés során elmondta, neki is meglepetést okozott, milyen elevenen él még itt Veszprémben is a pásztorkodás. Képeivel szerette volna megmutatni ezt az ősi foglalkozást és életformát, ami talán kicsit változva, de a mai napig is él. „Számomra varázslatos a világuk. A mai napig ritka kincs az egyszerű, egyenes ember, a világ, ahol az ember szemébe néznek, ahol létezik az adott szó, ahol az ember tiszteli a természetet” – fejtette ki gondolatait.

A képek által nemcsak erre a rendkívül, őszinte, sallangmentes életre kap rálátást az ember, de a kiállított tárgyak láttán egy kicsit meg is emelhetjük a kalapunkat: egy-egy faragott pásztorbot vagy pipa arra is rávilágít, a pásztorlét egy kicsit művészet is.

A megnyitón Császár Dominik népzenész működött közre.

A kiállítás 2020. január 31-ig, hétfő kivételével mindennap 10–18 óráig látogatható.

Bertalan Melinda
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.