A XVIII. század első harmadában, püspöki engedéllyel Veszprémbe betelepült zsidó közösség, a XIX. század második felében élte fénykorát, ekkor (1862 -1886) épült az 1500 fő befogadására alkalmas zsinagóga is. A zsinagóga a mai OTP és bányatröszt épületei helyén állt, nyugati bejárata a Brusznyai (akkor Szabadi) útra, keleti része a mai Szent Imre (akkor Búzapiac) térre nézett.
1944 májusában a zsinagóga környékét jelölték ki a veszprémi zsidók tartózkodási helyének. A gettó területéről 1944. június 19-én mintegy hatszáz zsidó származású veszprémi polgárt indítottak el a sárvári gyűjtőtáborba, ahonnan július 7-én marhavagonokba zsúfolva az auschwitzi haláltáborba vitték őket.
A transzport zömében idősekből, nőkből és gyerekekből állt. Az Auschwitzba és más haláltáborokba került, valamint a munkaszolgálatra kötelezettekből nagyságrendileg hétszáz fő esett áldozatául a pusztító eszmének.
A Veszprémbe hazatértek kis csoportja már nem tudta fenntartani a zsinagóga nagy épületét, és az állam részére felajánlották. Az épület ezután különböző funkciókat töltött be, raktár, buszpályaudvar volt. 2014-ben az egykori bejáratot visszahelyezték az egykori zsinagóga területére, emléket állítva a hajdan volt veszprémi zsidó közösségnek.
Vasárnap délelőtt itt, a holokauszt emlékműnél beszédekkel, zenés produkcióval és koszorúzással kezdődött a veszprémi önkormányzat és a Veszprémi Zsidó Hitközség által szervezett emléknap.
Polgármesteri beszédében Porga Gyula a vészkorszakban elhurcolt zsidókról úgy fogalmazott: - barátaink voltak egy embertelen világban. Az ember nem tömegcikk, minden egyes veszteség az egész magyar közösség vesztesége. Közös felelősség a rájuk való emlékezés zsidóként és keresztényként, hisz mindannyian az emberi közösség tagjai vagyunk.
Porga Gyula
Dr. Schweitzer Gábor, az MTA Jogtudományi Intézet főmunkatársa a judaizmus és a kereszténység alapját képező tízparancsolat fontosságáról beszélt. Kiemelte, a tízparancsolat azokat a vallási és erkölcsi normákat tartalmazza, amelyek egyetemlegesnek mondhatók, és a szekuláris normákat követők is magukénak vallják.
Emlékeztetett, a mai nap az emlékezés napja: -Kegyelettel és mérhetetlen fájdalommal hajtunk fejet a háromnegyed évszázaddal ezelőtt zsidókra, akiket a nácik hurcoltak el Veszprémből és a környékről. Közülük 1300-an sosem tértek vissza. Emléküket és a zsidó hagyományokat ma a Veszprémi Zsidó Hitközség ápolja.
Dr. schweitzer gábor
Az egykori zsinagógánál felállított emlékműnél Szilvásiné Csordás Éva, valamint a Veszprémi Hit Gyülekezete fiataljai működtek közre verses és zenés produkciókkal.
A kapunál a helyi zsidó hitközség mellett az önkormányzat nevében Porga Gyula polgármester, Ovádi Péter parlamenti képviselő, valamint egyházi, civil és társadalmi szervezetek helyeztek el koszorút. Ezt követően a Hoffer Ármin sétányon található emléktáblánál valamint a Komakút téri egykori gettónál koszorúztak. A holokauszt emléknap gyászistentisztelettel zárult a Mártírok úti zsidó temetőben.
