Nemrég egy kedves veszprémi barátommal beszélgettünk arról, hogy egyelőre mégsem megy világmegváltó távoli útra, részben mert a munkája miatt neki ez az időszak jelenti a legfőbb bevételi forrást, részben meg azért, mert a nyár itthon is jó. És tényleg.
Veszprémben az a szerencsés állapot áll fenn, hogy nem kell 15 km-nél távolabb mennünk és még csak szabadnapot sem kell feltétlenül kivennünk, hogy úgy érezzük, nyaralunk. Egy kőhajításnyira fekszik tőlünk a Balaton, munka után már csobbanhatunk is a tóban, vagy beülhetünk valamelyik fantasztikus Balaton-parti vendéglátóhelyre, hogy gasztronómiai utazásra induljunk.
Időnként pedig ki sem kell tennünk a lábunkat a városból, hogy üdítő pillanatoknak lehessünk a részesei: a legjobb fesztiválok régóta házhoz jönnek, kalandozhatunk a helyi erdőkben madártávlatból nézve a környékre, de a magas kultúráról sem kell lemondanunk.
Éppen erre szeretett volna rávilágítani a Veszprém Portré csapata legújabb számával, azoknak is bőséges alternatívát kínálva, akiknek idén egy külföldi vagy távoli belföldi kiruccanás egyelőre nincs a radarján.
Az új lapszámban többek között részletes képet kaphatunk a helyi és balatoni fesztiválok kínálatáról, a vegán ételudvarral és retro nappal is készülő, hamarosan rajtoló Balaton Fesztiválról, előzetes ízelítőt kaphatunk például a Veszprémi Utcazene Fesztiválról, ahova már biztosan jön Lola Marsh, vagy éppen az előbbivel párhuzamosan zajló zenezug, az Íródeák Művészeti Udvar hangulatából.
Fesztiválból a Balaton környékén is akad jó pár – a MOL Nagyon Balaton programsorozat egy részét épp ezek teszik ki az Evernesstől kezdve a Művészetek völgyén át a Paloznaki Jazzpiknikig, de ahogy arra a Balatoni Kör tagjai is esküsznek, a tó jóval többet jelent, mint fürdőzést. Ha a fesztiválok túl hangosak lennének, részt vehetünk például a Kultkikötő valamelyik színházi előadásán, kortyolhatjuk az olaszrizlingeket a Balatonfüredi Borheteken, vagy egyszerűen beülhetünk valamelyik magas minőséget biztosító étterembe, de akár jótékonysági futáson is részt vehetünk a dűlők között.
Színházról a veszprémi színpadok is gondoskodnak, és egy erdei kisházban is pihenhetünk, ha egy könnyed túrázós, bográcsozós nyaralásra vágyunk.
Az új lapszám ugyanakkor nem csupán programajánlóként funkcionál: bepillantást nyerhetünk abba is, milyen egy fesztiválszervező élete, melyek a legkedvesebb helyei és momentumai a városért és a térségért dolgozó polgármesternek és parlamenti képviselőnek, és a lelassulást és külső-belső odafigyelést kívánó slow turizmusról is olvashatunk.
A teljes lapszám itt olvasható.
