Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C

Újraavatták az első világháborús zsidó hadisírokat és a felújított emléktáblát Veszprémben

2018. június 24. 17:51
A 74 évvel ezelőtt Veszprémből és a környékről elhurcolt és megölt zsidókra emlékeztek vasárnap délelőtt. A belváros több pontján koszorúztak, a zsidó temetőben a társegyházakkal tartottak táblaavatást és a gyászistentiszteletet. Képriport.

Vasárnap délelőtt 10 órakor a 2014-ben felavatott egykori zsidó iskola kapujánál beszédekkel, zenés produkcióval és koszorúzással kezdődött a veszprémi önkormányzat és a Veszprémi Zsidó Hitközség által szervezett emléknap.

Veszprémnek az elmúlt 150 évben megbecsült tagjai voltak a zsidó származású polgárai. Alakították belvárosunkat, építették környezetünket, a századfordulóra aktív tagjai voltak a városi kisközösségeknek- mondta beszédében Brányi Mária alpolgármester, aki szerint kultúránk része, hogy miként emlékezünk.

Brányi Mária alpolgármester Ovádi Péter országgyűlési képviselővel közösen koszorúzottBrányi Mária alpolgármester Ovádi Péter országgyűlési képviselővel közösen koszorúzott

A holokauszt borzalmairól sok mindenki elmondott már mindent, "a lehetetlent, a kimondhatatlant" be akarták már mutatni írók, filmesek, emlékezők. Az egykori zsidó iskola kapuja erőteljesen és líraian közvetíti a tragikus történetet, mely egykor egy zsibongó és virágzó város része volt. „Egy kapu, ami se bezárva, se kinyitva nincs. (…) a nyitott kapu hívogat és befogad, rajta keresztül belépünk valahova és megismerünk valamit, hogy megismerjük”-fogalmazott.

A megemlékezés első helyszínén a Hit Gyülekezetének fiataljai és Szász Zsuzsa működtek közre. Az egykori Búzapiac téri (most Hoffer Ármin sétány) zsinagóga volt a megemlékezés második helyszíne. A néhai zsinagógát 1944-ben gettóként használták, a háború után pedig a Magyar Szénbányászati Tröszt tulajdonába került, és fokozatosan elveszítette korábbi megjelenését. Az egykor szebb napokat is látott épület bejárata mellett emlékplakett hívja fel a figyelmet a történelem egy darabkájára.

A Komakút térnél lévő néhai gettó emléktáblájánál folytatódtak a koszorúzások és megemlékezések.

Biczó Tamás főkántor a Komakút téri volt gettó emlékhelyénélBiczó Tamás főkántor a Komakút téri volt gettó emlékhelyénél

1944. május 31-től kezdve itt helyezték el a siófoki, az enyingi és a veszprémi járás zsidó származásúnak minősített lakosait. A kaszárnya egy huszonhat lakásos bérház volt, melybe közel ötszáz(!) embert zsúfoltak be. Innen 1944. június 19-én szállították el a zsidó származású lakosokat; előbb a sárvári gyüjtőtáborba, majd július elején az auschwitzi haláltáborba.

A délelőtt a zsidó temetőben zárult, ahol a társegyházak képviselői, Nagy Károly apát-kanonok, Isó Zoltán evangélikus lelkész és Niederhoffer Zoltán református lelkész dr. Verő Tamás főrabbi vezetésével avatta újra a nemrég felújított első világháborús emléktáblát és hadisírokat.

Nagy Károly apát-kanonokNagy Károly apát-kanonok

Az eredeti emléktábla a sejtések szerint 1922 és 1930 között készülhetettAz eredeti emléktábla a sejtések szerint 1922 és 1930 között készülhetett

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum pályázati támogatásából készült emléktáblán harminc, a világháborúban elesett, vagy eltűnt veszprémi zsidó származású polgár neve olvasható. Egyes kutatások szerint az akkori 3,4 milliós magyar sereg közel 10%-a vallotta magát zsidónak.

A táblaavatás és megemlékezés gyászistentisztelettel zárult a Mártírok úti temetőben.

Ge. Á.
Kovács Bálint
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.