Az Olvasólámpa című rendezvény célja, hogy kortárs költők műveit azok szerzői tolmácsolják az olvasók felé. A felolvasás pedig beszélgetés mentén halad, aminek elején rögtön ki is derül, hogy Szabó T. Anna szülei egy ideig Veszprémben éltek, így a költőnő gyakran járt a városban.
Szabó T. Anna hamar közli is a felolvasáshoz való viszonyát: azt mondja, szerencsés az a gyermek, akinek felolvasnak, s megfigyelése addig is eljut, hogy akinek sok verset olvasnak, abból költő lesz, akinek több prózát, abból író - erre jó példa a saját és férje, Dragomán György esete.
Szabó T. Anna felolvas legkorábbi művéből, A madárlépte hó című verseskötetből, de eljutunk a "legfrissebb műig", ami még meg sem jelent, így a közönség megismerkedhet A vers éjszakája című esszével is, amely majd egy nemsokára megjelenő kötet része lesz. A felolvasások között pedig Éltető Erzsébet kérdez, s világít rá ennek a lírának a mozgatórugójára. Szabó T. Anna közel érzi magához Szabó Lőrinc világlátását, érzékiségét, egyre inkább észreveszi József Attila hatását művein. Elmondása szerint állandóan az objektivitás-szubjektivitás között mozog, erős képiség jellemzi líráját, s fontos számára a dallam - anélkül nem tud írni.
A költő 1987-ben hagyta el Erdélyt családjával, ezért a diktatúra, a szorongás érzése, "hatása" jelen van műveiben is. Elmondása szerint addig nem vette észre, milyen sok szöveghelyen említi, írja meg Kolozsvárt, amíg el nem kezdte olvasni, s most egybegyűjteni régebbi műveit. Felolvas a Senki madara című műből, amely egy emelkedett hangon megírt szerelmi próza, majd a Töréstesztből, amelynek novelláit - elmondása szerint - a fájdalom, a harag, az indulatosság ihlette.
Az Olvasólámpa irodalmi rendezvény legközelebb ősszel lát vendégül egy írót, költőt.
