Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
12°C

A fiatalság a jövő

2017. január 5. 13:28
Új lapszámmal jelentkezik az év elején a Veszprém Portré internetes kulturális magazint. Szaksz Balázs felelős szerkesztőt arra kértük, adjon egy kis ízelítőt a hamarosan megjelenő számból.

Korábban már elárultátok, hogy ismét egy tematikus számmal jelentkeztek és a veszprémi ifjúság lesz a téma. Mi motivált titeket, amikor így döntöttetek?

A motivációnak valójában prózai oka van: egyrészt 2016-ban pályázatot nyertünk a Nemzeti Együttműködési Alapnál egy civil szférát bemutató elektronikus lapszám támogatására, így a tematikusság egyértelművé vált. Emellett a főszerkesztővel úgy gondoltuk, hogy a fiatalság a jövő – minden tekintetben; ők viszik tovább és alakítják a már megteremtett értékeket, tudást. Ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy a 2017/1-es (februári) lapszám a fiatalokkal, a fiatalsággal fog foglalkozni: megmutatja a bennük rejlő lehetőségeket, emellett pedig felvillantja az előttük álló nehézségeket, problémákat is.

Fotók: ArchívFotók: Archív

A témakörön belül milyen területeket érintetek, és van-e, amely nagyobb hangsúlyt kap?

A tematikus lapszám a tervek szerint négy rovatból áll össze. A szokásos tárca – amely a klasszikus újságírói hagyományok életben-tartását is szolgálja – után az Arcvonal rovatban meglapozzuk és kibontjuk a témát: pszichológus, gazdasági és tehetséggondozással foglalkozó szakember, valamint két iskolaigazgató segítségével vizsgáljuk meg a korosztály sajátosságait. Ezek után pedig több interjún keresztül olyan fiatalokat mutatunk be, akik saját szakmájuk területén maradandót alkottak – legyen az a gasztronómia, avagy a számítógépes programozás.

A mai fiatal nemzedék kapcsán sokszor esik szó arról, hogy boldogtalanok és kilátástalanok, egyfajta elveszett generáció. Célotok ezt a képet árnyalni, az előítéleteket lebontani?

Célunk – mint a Veszprém Portré minden számában – az értékek felmutatása. Azt azért tegyük tisztába, hogy a fiatal korosztály a 18–40 éves embereket jelenti – a korhatár felső szintje egészen idáig felkúszott az elmúlt évtizedekben. Tehát a lapszám lényege az, hogy megjelenítsünk olyan fiatal embereket, akik vállalták önmagukat, energiát fektettek valami számunkra fontos dologba, és ezáltal teljes életet élhetnek. Több interjúban is elhangzott a szakemberek szájából, hogy nagyon fontos a sikeres példák középpontba állítása. A Veszprém Portré ezt fogja megtenni.

Ti magatok – az eddig beérkezett anyagok és saját tapasztalataitok alapján – miként látjátok: Veszprém mit kínál az ifjúságnak? Mennyire határozza meg a hely az ifjúság boldogulását?

A fiatalok legfőbb jellemzője a kreativitás, az újra való nyitottság, a dinamizmus. A város a saját infrastruktúrájával, fejlettségével és földrajzi fekvésével természetesen segítheti az itt élő fiatalok boldogulását és életét, de az a véleményem, hogy a fiataloknak is tenniük kell azért, hogy a település minél inkább élhető legyen számukra. Az interjúkból kiderül, hogy egy-egy ember éltében a közösség (iskola, tanárok, munkahely) mennyire fontos lehet, és szerintem ez is a város része, sajátossága. A gazdasági anyagból pedig kiderül, hogy a szakértő mennyire fontosnak tartja a helyi fiatalság vállalkozási kedvének fellendítését, amelyet különböző szinteken ők is támogatni tudnak. Tehát nagyon összetett a kérdésre a válasz – de azt érzem, az interjúkból az derül ki: Veszprém élhető város a fiatalság számára.

Mi az, amiben irigyelhetők a mai fiatalok és mit tanulhatnának a korábbi generációktól?

Nem vagyok szakember ezen a területen, de az áttanulmányozott anyagok alapján azt mondhatom, hogy hatalmas előnyük van a mostani fiataloknak az információs technológiák és a digitális világ területén. Emellett persze kapcsolódni kell a hagyományokhoz, a felhalmozott értékekhez is. A cikkek alapján azt látom, hogy a világ szerencsére abban nem változott, hogy a kitartó munka és a sok befektetett energia a szakmai tudással (és talán egy kis szerencsével együtt) mindig meghozza a gyümölcsét. Így volt ez régen, és így van ez ma is.

vehir.hu
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 A középszerűség ellen nem elég a kinyilatkoztatás Life&Style A középszerűség ellen nem elég a kinyilatkoztatás Amikor a mesterséges intelligencia korában sok ember a képernyőkre tapadva próbálja megérteni a jövőt, Böszörményi Nagy Gergely inkább az Őrségbe vonul el gondolkodni. A Brain Bar jövőfesztivál alapítója abban hisz, hogy a gépek térnyerése nem elpusztítja, sokkal inkább felértékeli azt, ami igazán analóg és emberi bennünk. Egy olyan korban, ahol gyakran a végletek között sodródunk, ő a mintaadásban és a magyarság „megmagyarázhatatlan furcsaságában” látja a sikerünk zálogát. Vele beszélgettünk a digitális zajból való kiszakadásról, a magyarság helyéről a világban és arról, milyen következményei vagy eredményei lehetnek annak, ha az ember istent játszik. tegnap 14:29 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.