A Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága által szervezett programon új, máshol még nem publikált kutatási eredményeket tartalmazó előadások hangzanak el, amelyek a püspökség életét mutatják be a jelzett időszakban. A szerdán kezdődött programon az egyház közigazgatási változásairól, a népi vallásosságról, és a Dunántúli Református Egyház 1945 utáni történetéről is hallhattnak előadásokat csütörtök délutánig az érdeklődők.
A konferencia előadásai között megtalálhatók az egyházmegye kiemelt jelentőségű, „szocialista” városainak életét, az egyházmegye kormányzását, püspöki és egy jellemző plébánosi életpályát, illetve az állami szerveknek a püspökség életére gyakorolt hatását bemutató előadások, valamint a hívek hitéletét és vallásgyakorlási színtereit tárgyaló referátumok is.
A szerdai megnyitón dr. Márfi Gyula érsek fővédnökként a két évszám közti időszakról saját történeteivel emlékezett meg, kiemelve, hogy mennyire „bolond” korszaknak élte azt meg. Némedi Lajos alpolgármester a fontos történelmi időszakokról beszélt.
Némedi Lajos a szerdai megnyitón
A konferencia egyik aktualitása, hogy idén épp az 1956-os szabadságharc hatvanadik évfordulójára emlékezünk, mely a magyar függetlenségről szólt, úgy, mint a most előttünk álló októberi kvótanépszavazás - mondta. Beszédében mindenkit arra bíztatott, hogy éljen állampolgári jogával, és menjen el szavazni.
A Veszprémi Érsekség 2013-ban újjáalakult Egyháztörténeti Bizottsága a jeles elődök példája nyomán arra törekszik, hogy ösztönözze a Főegyházmegye múltjára vonatkozó források feltárását, valamint a maga szerény eszközeivel elősegítse a kutatási eredmények publikálását.
A tervezett tematikus konferenciáink sorában az első a 2014-ben megrendezett „Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében” című szimpózium volt. A kétnapos rendezvény alkalmával bemutatták a tavalyi, világháborús konferencia előadásaiból összeállított tanulmánykötetet is.
