Forgóné Kelemen Judit, a Jobbik Veszprémi Alapszervezetének önkormányzati képviselője az évforduló kapcsán szervezett jobbikos megemlékezés során Juhász Gyula Trianon című versének felelevenítése után az 1920-as veszteségekről beszélt. „Az első világháború után elmondható, hogy Magyarország szenvedte el mind területileg, mind lélekszámban a legnagyobb veszteségeket.” Bányák, kikötők, és a gazdaságilag fejlett iparterületek, erdők, vasútvonalak, állatállományok kerültek külföldi kézbe.
Az aktuálpolitikáról szólva elmondta, hogy apró trükkökkel, a migránsok betelepítésével ma is idegen érdekek szájíze szerint folyik a „szálláscsinálás”. ”Vajon ez lesz a következő Trianon?”- tette fel a kérdést. Szerinte kultúrfölényre lenne ma szükség Magyarországon, hiszen a magyarság nem tölti ki azt a teret, amit a Kárpát-medence kijelölt számára. Úgy látja, ennek oka az elmúlt évszázadokban keresendő.
Forgóné szerint a trianoni békediktátumnak - mivel megtagadták a nemzetek önrendelkezését - erkölcsi alapja nincs, és a magyarok számára nem is lehet.
A megemlékezésen Kovács Attila református lelkész is beszélt, aki szerint Trianon egyik tanulsága, hogy a magyarság megtanuljon önmagába tekinteni. Úgy véli, a sajnálkozás és a gyászos szomorkodás helyett vissza kellene találni az eredeti forráshoz, Istenhez. „Ha ez megtörténik, a dolgok elkezdenek majd újra működni.”
Kovács szerint a nemzet a mai napig megfelelési kényszerben él, hiszen mindig a Nyugat (amelyhez sosem fog igazából tartozni) miatt ment bele olyan cselekedetekbe, amelyek nem kellett volna. Ennek fényében pedig nem csoda, hogy a magyarság elvesztette az Istenhez való kötődését.
A megemlékezés koszorúit Olgyai Miklós és Sárándi Balázs helyezték el a Vörösmarty téri emlékműnél.
