Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 4. Izidor
Veszprém
9°C
2026. április 4. Izidor
Veszprém
9°C

Húsvétvasárnap menj fel a hegyre!

2016. március 26. 13:43 // Forrás: Fotók: MTI, Internet
Ma már a húsvéti népszokásokról jórészt csak a hímes tojás és a locsolkodás jut eszünkbe, az ünnephez azonban ennél érdekesebb hagyományok is kötődnek.

Faluhelyen, kisgyerekes családoknál még élő szokás a húsvéti tojásfestés, a tojásfa állítás, és az apróságok ugyancsak nagy örömmel vetik bele magukat a tojáskeresésbe, a locsolóknak ajándékozott festett tojás hagyománya azonban manapság már szinte teljesen kiveszőben van. Régebben azonban rengeteg játék, babona, hiedelem fűződött hozzá.

A balatonfűzfői tojásfaA balatonfűzfői tojásfa

Használták például a tojást jóslásra: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása: ugyanaz, mint az első férfié, aki belép a házba.

Mulatságok, vidám játékok szereplője is volt a tojás, ezért az volt a cél, hogy a legények minél több darabot gyűjtsenek össze belőlük. Kecskemét környékén a tojásütés, tojáskoccintás szokása terjedt el. Ketten szembeálltak egymással, majd a tojásokat egyre erősebben összeütögették, s az nyert, akié épen maradt. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját. Komárom megyében a húsvéti tojásjátékok számos válfaja közül a tojásgurítás maradt fenn. Eszerint egy pár egyik tagja a dombról legurította a tojásokat lent álló párjának. Az volt a cél, hogy minél messzebbre guruljon a tojás és épségben maradjon. Utána újra lehetett gurítani mindaddig, míg el nem tört.

A húsvétkor elfogyasztott főtt tojásnak is különös jelentőséget tulajdonítottak elődeink. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk az ételt, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, kikkel ültek egy asztalnál, és mindig hazataláljanak.

Ami nem a tojást illeti, a feltámadás misztikumát sok országban ma is azzal ünneplik, hogy húsvétvasárnap hajnalban az emberek kimennek egy hegyre, s ott várják a napfelkeltét. Egyes értelmezések szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.

A vándorlás, a zarándoklat ma is nagy népszerűségnek örvend, ezt is mutatja az El Caminot megjártak egyre növekvő száma. Nemcsak a beszámolók szerint igaz, hogy ilyenkor az egyedüllét mellett nagyon sokan új ismeretségekre, barátokra tesznek szert, s rengeteg vidám pillanat is gazdagítja útjukat az önfelfedezés mellett, de a közösségi összetartás a szokásokban is megjelenik.

Ilyen az Emmausz-járás is húsvét másnapján, amelyet elsősorban német területeken, illetve Kecskemét környékére jellemző. Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott, az emberek kimentek a város határán álló kápolnához és vidám mulatságot ültek.

E nap ma is Európa-szerte a vidámságé, a játéké: régen vízbevető hétfőnek is hívták, amikor a lányokat kivitték a kúthoz vagy a patakhoz, s egy vödör vízzel leöntötték vagy megfürdették. Azóta a vödröt a legtöbb helyen felcserélte a szódásszifon vagy a kölni, de a locsolkodás hagyománya még ma is él.

Bertalan Melinda
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. 2026. április 2. 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. 2026. április 2. 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.