A Lélektér Alapítvány fő célkitűzése, hogy lehetőséget biztosítson a fiataloknak személyes kompetenciáik fejlesztésére, pszichológiai ismereteket nyújtson, amelyek segítségével könnyebben felismerhetik és kezelhetik a problémákat. Sokrétű tevékenységük egyik szeletét képezi a zeneterápia, amellyel csütörtök délután közelebbről is megismerkedhettek a rendezvényre látogatók.
A zeneterápia a művészetterápia egyik speciális leágazása, amelyet ma már egyre több területen alkalmaznak: a gyógypedagógiában, a pszichiátriában, a mentálhigiénés kezelések során, vagy akár a szülészeten stresszoldás, fájdalomcsillapítás céljából. Nonverbális jellegéből adódóan minden olyan esetben megoldást jelenthet, ahol a verbalitás sérült vagy még nem alakult ki – például az autistáknál vagy a kétévesnél fiatalabb kisgyermekeknél – hiszen alternatív kommunikációs csatornaként szolgál. Egyfajta pszichoterápiáról beszélhetünk, ahol a zene eszköz az aktuális lélekállapot megismeréséhez.
Egyénileg és 8-12 fős csoportokban is használják. Három ágát különböztetjük meg: a receptív terápia során a zenehallgatás közben felhozott érzelmek megbeszélésével zajlik a terápia, az aktív zeneterápia esetében hangszerekkel improvizálnak, majd ezt követően az érintettek elmesélik tapasztalataikat, a komplex terápia pedig arra ad lehetőséget, hogy a társművészetek eszközeivel fejezzük ki a zene által mozgósított élményeket.
Az ismeretterjesztő előadások után, a hangszerkészítésen túl a rendezvényre látogató fiatalok Fülemile Judit zeneterapeuta vezetésével maguk is megtapasztalhatták, hogyan fest a gyakorlatban egy csoportos zeneterápia. A szabad improvizáció során a diákoknak először egy kört alkotva, közösen kellett muzsikálniuk, majd 3-4 fős csoportokban azt is kipróbálhatták, milyen képről zenélni, és egymáshoz igazodva létrehozniuk egy dallamot.
A különleges kísérlet jól példázta, milyen sok információt megtudhatunk a kliensekről csak azáltal, hogy ki milyen hangszert vesz a kezébe, egyáltalán használ-e hangszert a zene előcsalogatásához, mikor és hogyan kapcsolódik be a közös muzsikálásba, mennyire együttműködő társaival.
