Az elmúlt évekhez képest meglehetősen kibővült a Csend Napok programkínálata. Minek köszönhető ez?
Idén elértünk arra a pontra, amikor azt mondhatjuk, ez a program már önmagát szervezi. Sem én, sem Poller Imre, az ITTMOST Egyesület elnöke nem törekedtünk arra tudatosan, hogy minél több eseménnyel töltsük meg a programfüzetünket. Végül mégis így alakult. Ez hatalmas öröm számunkra. A Csend séta, a tihanyi Csend kóstoló, a teaházi és a zenés beszélgetéseink már tradicionálisnak számítanak, keretet adnak, amire építhetünk. Emellett többen megkerestek minket azzal a kéréssel, hogy tudnánk-e számukra helyszínt biztosítani, sőt volt olyan, aki kifejezetten a Csend Napokban gondolkodott. Így született meg az Eső.Csend. programunk Halottak napja előtt, az Egy passió kálváriája című dokumentumfilm vetítés, valamint a rendezvényt záró Csendéste.
Oberfrank Ferenc tavaly egy nagyon izgalmas beszélgetés kapcsán kezdte el feszegetni a vallás és a tudomány kapcsolatának témakörét – akkor nem jutott rá elég idő, hogy ezt a rendkívül érdekes és gazdag témát bővebben kifejtsük, így adott volt, hogy idén, a Csend Napok keretében újra szót ejtsünk róla. Hasonlóra számítunk Reisinger János előadása kapcsán november 12-én, aki Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájáról fog beszélni. Mivel a három kép külön-külön is gazdag előadásanyagként szolgál, úgy állapodtunk meg a tanár úrral, hogy most egészében mutatja be a trilógiát, igény szerint pedig a későbbi hónapokban visszatér Veszprémbe, és részletesen mesél az egyes képekről. Szerencsére van miből szemezgetni, mi több, már most vannak terveink a jövő évi Csend Napokra olyan előadókkal és témákkal, amelyek az idei kínálatba már nem fértek bele.
Mi köti össze az egyes programokat?
Minden esemény az elmélyülést szolgálja, azt, hogy rátaláljunk a csendre, amely sajnos egyre kevésbé vesz körül minket. Folyamatosan rohanunk, nincs időnk arra, hogy egy kicsit kiszakadjunk a világból, holott ez rendkívül fontos lenne. Mi nem vallási, adventi rendezvényt szervezünk, de nem véletlen, hogy novemberben, december elején tartjuk a Csend Napokat. A téli napforduló már az őseink életében is nagyon fontos határkő volt: a lenyugvás, a számadás ideje ez. Manapság viszont ennek épp az ellenkezőjét tapasztaljuk: pontosan decemberben pörgünk be a legjobban.
A Csend Napok célja, hogy ellensúlyozza ezt a zűrzavart, és gondolkodva, átélve próbáljon segíteni a jelenlévőknek abban, hogy az igazi belső értékekre figyelhessenek.
Ezt a meditációval szoros összefüggésben álló programokkal igyekszünk elérni, illetve egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a csend szellemi-filozófiai oldalára.
Mennyire jelent ez árral szemben úszást? Lehet hatékonyan működni egy olyan világban, ahol a multitasking, a terhelhetőség és a naprakészség váltak a kulcsszavakká?
Valójában épp az jelenti az árral szemben úszást, ami a 21. századot jellemzi. Freund Tamás mondta, hogy az emberi faj az evolúció során még nem készült fel arra a tempóra, amiben élni kényszerül. Ez az oka annak, hogy egyre nő a pszichés, lelki megbetegedések száma – egyszerűen képtelenség megfelelni a követelményeknek, amelyeket a világ támaszt felénk, a folyamatos hajtás csak a személyiség elvesztéséhez vezet.
Mi emberibb léptékre szeretnénk felhívni a figyelmet, lehetőséget adni az elvonulásra.
Hogy a törekvéseink helyesek, azt a kibővült programkínálatunkon túl az is mutatja, hogy mindezt szinte nullával egyenlő költségvetésből tudjuk kivitelezni. Senkinek nem fizetünk honoráriumot, mindenki, aki előad és támogat bennünket – például a csodás szórólapjainkat készítő ASTRIDPRESS nyomda –, hitből és meggyőződésből teszi azt.
A résztvevők számában mennyire mutatkozik meg az igény a Csend Napok iránt?
Ez nem tömegrendezvény, és nem is kívánunk azzá válni, de tény, hogy egyre többen keresnek meg minket. Soha olyan sokan nem jöttek el a Csend sétánkra, mint idén, ráadásul már nemcsak azok jelentek meg, akiket évek óta aktívan foglalkoztat a reiki, az agykontroll, hanem teljesen új résztvevők is csatlakoztak. Nagy öröm az is, hogy a december 11-ei Csend kóstolóra már egy hónappal korábban 34-en jelentkeztek, holott általában csak az esemény előtt egy héttel szoktak. Aki egyszer ellátogat a rendezvényünkre, az nem hagyja ki a következő évben sem, egy idős néni pedig egyenesen úgy nyilatkozott, számára a Csend kóstoló jelenti a karácsonyt.
Mit lehet tenni azért, hogy az itt meglelt lelki békét a mindennapokban is meg tudjuk őrizni?
Ahhoz, hogy a hétköznapokban is meg tudjuk őrizni a lelki békénket, először mindenkinek a mikrokörnyezetében kell megteremtenie azt. Ez lehet az az alap, amire később építkezhetünk, és ami kihatással lesz a nagy egészre is. Ehhez jó kiindulási pontként, mintaként szolgál a Csend Napok másfél hónapja, de tervezzük, hogy tavasszal újra tartunk csend sétát.
