A konferencia célja volt, hogy rámutassanak: nem csak az anyakönyveken keresztül kutathatók a családtörténetek, hanem például a háborúval kapcsolatos iratok (például hadigondozási nyilvántartások) is hasznos információkat tartalmaznak.
A konferenciát Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója nyitotta meg, aki szerint a személyes múlt feltárása szempontjából fontos dokumentumok kutatása az állampolgárok személyi adatokhoz való joga kapcsán problémákat is felvet, különösen most, amikor a digitalizálás és az elektronikus elérhetőség egyre elterjedtebbé vált. A Magyar Nemzeti Levéltár jelenleg legkutatottabb anyaga az egyházak anyakönyveiről készült mikrofilmek digitalizált adatbázisa, ami a megyei levéltárak kutatószobáiból is elérhető.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke kifejtette: a személyes adatok védelméhez fűződő jogban a szükségesség és arányosság elve a legfontosabb, a legfőbb cél az emberi méltóság biztosítása, ez jelenti a legfőbb korlátot. A személyiségi jogok azonban csak az élő embert illetik meg, az elhunytakra csak a kegyeleti jog vonatkozik. Péterfalvi ismertette az adatvédelmi alapfogalmakat és az Alaptörvényben rögzített adatokhoz való jogokat. Szerinte egyébként a legnagyobb adatvédelmi aggályokat nem a családfakutatás jelenti, hanem az állambiztonsági múlt, az „ügynök-akták” kutatása.
A konferencián Karika Tímea veszprémi segédlevéltáros a hadigondozási alapiratok feldolgozásáról beszélt a családfakutatás eszközeként. Tóth Eszter Zsófia az oral history, a szájhagyomány útján továbbadott történetek jelentőségét mutatta be. Szűts István Gergely veszprémi levéltáros Gulden Gergely egykori Herendi Porcelánmanufaktúra-tulajdonos nyomába eredt internetes eszközök segítségével, Pavel Koblasa prágai levéltáros a Pálffy család osztrák ágának történetét vázolta fel. Laczlavik György, az Országos Levéltár főlevéltárosa a családi levéltárakban rejlő új családkutatási lehetőségeket mutatta be, Madarászné Kajdacsy Ágnes családkutató pedig arról beszélt, mit kezd a kutató a levéltárban fellelt adatokkal.
